A Lobbycontrol nevű szervezet és az Európai Unió Átláthatósági Nyilvántartása alapján a technológiai ágazat cégei minden más szektor (egészségügy, gyógyszeripar, pénzügy stb.) vállalatainál több pénzt adnak ki az Európai Uniónál zajló lobbitevékenységre. A Lobbycontrol által nyilvánosságra hozott jelentés alapján az 1452 regisztrált lobbista évente 97 millió eurót kap a különböző cégektől.

A lobbitevékenységre adakozók listáját a Google vezeti évi 5,75 millió euróval. A második a Facebook 5,5 millió, a harmadik a Microsoft 5,25 millió, míg a negyedik az Apple 3,5 millió euróval. De szintén többmilliós összeget fordít lobbitevékenységre a Huawei, az Amazon, az Intel, a Qualcomm, az IBM és a Vodafone. Ez a tíz társaság összesen évente 32,75 millió eurót költ ilyen célokra. Mindez nem véletlen, hiszen az EU nem csupán egy potenciálisan több százmillió ügyfeles piacot jelent a platform-üzemeltetők, a szoftverfejlesztők és a hardvergyártók, valamint a mobilszolgáltatók számára, hanem talán a legnagyobb szabályozási veszélyzóna is, ahol nem mindegy, ki, milyen viszonyban van a döntéshozókkal.

A piaci szereplők az eurómilliókból fedezik a felkért szakértők díját, a személyzet bérét, a rendezvények költségeit, az irodák bérleti kiadásait, illetve a tanácsadóknak és szellemi műhelyeknek kifizetett összegeket. Az utóbbi a Google esetében a teljes pénz egynegyedét teszi ki. A DigitalEurope nevű egyesület éves költségvetése 1,25 millió euró és többek között a Google, a Facebook, a Microsoft, az Amazon, az Apple, a Huawei, az SAP és a Zoom érdekeit képviseli. A Lobbycontrol listáján szereplő vállalkozások közül minden ötödik székhelye található az Amerikai Egyesült Államokban, 14 százalékuké Németországban és csupán kevesebb, mint 1 százalékuké Kínában vagy Hongkongban.

Érdekesség, hogy a 2018. május 25-én hatályba lépett európai uniós általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatban olyan lobbizási csata bontakozott ki, amelyet Jan Philipp Albrecht, az Európai Parlament illetékes jelentéskészítője "még soha nem látott". A tavaly szeptemberben ismertté vált digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA) és a júniusban ismertetett digitális piaci törvény (DMA) esetében még annál is nagyobb lehet a lobbizás. A DSA és a DMA ügyében létrejött 270 jól dokumentált lobbitalálkozó háromnegyedén az ipari képviselői vettek részt és csak a kevesebb, mint egynegyedén voltak jelen a fogyasztóvédők, a szakszervezetek vagy az emberi jogi szervezetek. A legtöbb találkozón szerepeltek a Google és a Facebook, míg a legkevesebben az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetségének (BEUC) a képviselői. A Lobbycontrol ezért azt követelte, hogy építsék ki az Európai Unió Átláthatósági Nyilvántartását, vonatkozzanak szigorúbb szabályok a szellemi műhelyek lobbitámogatásával kapcsolatos dokumentumok bemutatására, s legyen kiegyenlítettebb a lobbizó felek találkozóinak a száma.