Mivel tavasszal a Covid-19 megjelenése és gyors terjedése miatt szinte minden lezárásra került, a cégek kénytelenek voltak alternatív megoldásokat találni alkalmazottaik számára. Az, hogy egyik napról a másikra otthon kezdtek a legtöbben dolgozni (ún. home office), nagyobb kihívást jelentett azon társaságok számára, akik ezelőtt ezt a fajta módszert egyáltalán nem használták.

A home office „gólyáinak“ digitális forradalmon és intenzív gyorskurzuson kellett átesniük, hogy átállhassanak erre az eddig szokatlan módszerre. A legkeményebb fejű, home office ellenes vezetőknek is ki kellett húzni a homokból a fejüket és alkalmazkodniuk kellett az új „nomád“ életmódhoz, ami a munkájukat illeti. A cégek menedzserei pár nap alatt céges laptopot vagy távolsági hozzáférést biztosítottak dolgozóik számára és beláthatatlan időre hazaküldték őket. A Microsoft kutatása, amely a „Mit tanultunk a zárt irodáktól“ nevet viseli kimutatta, hogy a válaszadók 84 százaléka dolgozott a krízishelyzet alatt otthonról. Voltak munkások, akik pár hétig kaptak csak home office-t, mások azonban év végéig már nem is térnek vissza irodájukba. A vezető pozícióban dolgozók számára ez sok mindent megváltoztatott. Egyrészt próbára tette azt a képességüket, hogy mennyire készek új módszerekkel alkalmazkodni az objektív változásokhoz, másrészt ugyanolyan teljesítményt kellett nyújtaniuk otthonról, ahol rajtuk kívül a család többi tagja is tartózkodott. Ennek ellenére az ő feladatuk volt továbbra is erős és stabil hátteret biztosítani a csapat többi tagja számára. Szorgalmazniuk kellett a kollégák közötti kommunikációt távúton is, ugyanis ez a kulcs a nehéz helyzetek legyőzéséhez.

Ezzel egyidőben informatikai és digitális támaszt is nyújtottak a dolgozók számára. Viszont a legnehezebb feladatuk mégiscsak az volt, főleg, ha hosszú távon dolgoztak otthonról, hogy az elkényelmesedő helyzet ellenére megtartsák az emberek motivációját és kreativitását munkájukkal kapcsolatban. A cégeknek viszont rá kellett jönnie, hogy az alkalmazottak otthoni környezetben ugyanolyan, ha nem fokozottan hatékonyak és produktívak. Ennek következménye, hogy a Microsoft felmérése szerint a munkáltatók 67 százaléka pozitívan tekint a home office-ra. Továbbá a megkérdezett alkalmazottak 73 százaléka volt elégedett az otthoni munkával idő spórolás szempontjából és 59 százalékuk úgy vélekedik, jobban össze tudják így hangolni karrierjüket magánéletükkel. A válaszadók 84 százaléka viszont szeretne visszatérni az irodába, ugyanis szerintük fontos, hogy találkozzanak és együttműködjenek kollégáikkal. Továbbá a megkérdezettek 40 százaléka állította azt, hogy a home office alatt átlagban napi 3 online találkozón vettek részt, melynek fényében az egész munkanapjuk ráment a találkozókra, s többi teendőjüket lésve, vagy szabadidejük rovására végezték el. Hogy a jövőben melyik cégek fogják továbbra is használni a home office-t mindennapjaikban, csak a vezetésen múlik.

Ahogy mindennek, ennek a módszernek is vannak előnyei és hátrányai is. Várhatóan a technikai is fejlődni fog, így ami az egyik nap nehézség volt, a következő napra már feledésbe merülhet. Jelenleg a legfontosabb önmagunk és a hozzánk közel állók egészségének védelme, hogy a világjárvány után a home office-nak hála megpihenve, újult erővel folytathassuk munkánkat ott, ahol abbahagytuk.