A szlovák mezőgazdaság számára az éghajlatváltozással kapcsolatos elsődleges probléma az aszály lesz - mondta Marek Živčák, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Növény- és Környezettudományi Intézetének munkatársa a TASR-nek nyilatkozva. Rámutatott, hogy a vízhiányt nem csak a csapadék csökkenése okozza, hanem a felmelegedés miatt megnövekedett párolgás és a csapadék év közbeni eloszlásának megváltozása is, amelyek egyértelműen a globális felmelegedéssel összefüggő tényezők.

„A főbb növényfajok esetében statisztikailag még nem figyelhető meg olyan szisztematikus, hosszú távú csökkenés a hektártermésben Szlovákiában, amely az éghajlatváltozásnak lenne betudható. Ezzel szemben egyértelműen regisztrálhatunk évközi különbségeket, amelyekért az éghajlatváltozással összefüggő egyes tényezők, mint például az aszály vagy a csapadék egyenlőtlen eloszlása a felelősek” - tájékoztatott Živčák.

A tudósok azt jósolják, hogy a vízhiány problémái súlyosbodni fognak Szlovákiában. A sekélyebb gyökérzettel rendelkező mérsékelt tavaszi növények, mint például a tavaszi árpa és a borsó, érzékenyek az aszályra. Živčák szerint az is világos, hogy a zöldségtermesztés öntözés nélkül gazdaságilag nagyon kockázatos lesz.

„A hőmérsékleteknél nem szabad elfelejteni, hogy az éjszakai hőmérséklet jelentősebben emelkedik, mint a nappali maximumok. Az éjszakai hőmérsékletek emelkedését jelenleg intenzíven tanulmányozzák, és a terméshozam bizonyos mértékű csökkenésével is összefüggésbe hozzák, ami igaz, hogy rejtett, de az egész termést érinti, és így gazdaságilag jelentős” - tette hozzá Živčák.

A klímaváltozás azonban most már pozitív hatással is van a szlovákiai mezőgazdasági termelésre, mégpedig a hosszabb tenyészidőszak formájában, vagyis abban az időszakban, amikor a hőmérséklet az intenzív növénytermesztésre alkalmas tartományban van. Ez lehetővé teszi például a nagyobb hőmérsékletigényű növények termesztését, vagy a termofil növények termesztésének kiterjesztését az előhegységekre. Živčák szerint ez a terméshozamok növelésének helyi lehetőségét és kihívást jelent a termelők számára, akik a megváltozott körülményeket a saját előnyükre tudják fordítani.

„Ez azonban nem jelenti automatikusan a terméshozamok általános növekedését, mivel a pozitív hatásokat teljesen kiküszöbölhetik az olyan negatív tényezők, mint az aszály, az időjárási szélsőségek vagy a kórokozók. Várhatóan az éghajlatváltozással kapcsolatos negatív tényezők összességében érvényesülni fognak” - magyarázta Živčák.

A termelők különböző alkalmazkodási intézkedésekkel, például talajvédelmi technológiákkal, víztakarékos rendszerekkel, új vetési gyakorlatokkal, új növényfajtákkal és hibridekkel készülhetnek fel az előre jelzett éghajlatváltozásra. A növények öntözési infrastruktúrájának megteremtése szintén nagyon fontos alkalmazkodási intézkedés. Tágabb összefüggésben ide tartoznak a víz tájban való visszatartására irányuló intézkedések, az öntözővíz tárolására szolgáló víztározók építése, de a természetes biológiai sokféleséget támogató, ökológiailag funkcionális tájak létrehozása is.

Forrás: teraz.sk