Az Eurobarométer legújabb felmérése, rámutat, hogy a válaszadók 45%-a rendelkezik kisebb vagy nagyobb anyagi gondokkal. Ezenkívül az európaiak 46%-a elismerte, hogy életszínvonala már csökkent a fokozódó válságok következtében, míg 39%-uk ebben az évben várja kedvezőtlen helyzet bekövetkeztét. Mindössze 14%-uk nem számít semmiféle változásra.

Ciprus (a válaszadók 70%-a szerint az életszínvonal már csökkent), Görögország (66%), Málta (65%), Franciaország (62%) és Portugália. 57%), derül ki a jelentésből. A skandináv országokban élők a legelégedettebbek jelenlegi jövedelmükkel – Svédországban 87%, Dániában 86%, Finnországban 84%, Görögországban és Bulgáriában pedig csak 21% elégedett a keresetével. Ami még aggasztóbb, hogy a válaszadók 30%-a bevallotta, hogy időről időre nehezen fizeti ki havi számláit, sőt 9 százalékuk szerint leggyakrabban ez a helyzet. Ebben a tekintetben ismét Görögország (86%) és Bulgária (64%) jelenti a lakosság legnagyobb hányadát.

Összességében az európaiak 56%-a fejezi ki elégedetlenségét az uniós intézkedésekkel szemben, míg 64%-uk érzi ugyanezt nemzeti kormányaik intézkedéseivel kapcsolatban. Összességében a közvélemény-kutatásban résztvevők 93%-át aggasztja a megélhetési költségek válságát, beleértve a megugró élelmiszer- és energiaárakat. A szegénység és a társadalmi kirekesztés (82%), a klímaváltozás (81%) és az ukrajnai háború esetleges átterjedése a szomszédos országokra (81%) szintén aggodalomra ad okot az uniós polgárok körében. Konkrétan a válaszadók közel háromnegyedét aggasztja egy nukleáris incidens kockázata.

E széles körben elterjedt félelmek és aggodalmak ellenére az Ukrajnának nyújtott európai támogatás továbbra is szilárd alapokon áll: az uniós polgárok 74%-a helyesli az EU háborúra adott válaszát, míg 23%-a helyteleníti. Az északi régió válaszadói körében elsöprő az EU Ukrajnának nyújtott támogatásának támogatása: Svédországban 97%, Finnországban 95%, Hollandiában 93%, Dániában pedig 92%. Csak Szlovákiában (49%), Görögországban (48%) és Bulgáriában (48%) marad el ez a támogatás az 50%-os küszöb alatt. Amikor a háború tágabb következményeiről kérdezték, a megkérdezettek 65%-a "nem nagyon" vagy "egyáltalán nem" bízik abban, hogy személyes élete változatlan marad.

Az Európai Parlament által közzétett Eurobarométer több mint 26 000 személyes interjún alapul, amelyeket október és november között készítettek mind a 27 tagállamban. Az eredmények a megélhetési költségek és Ukrajna mellett az EU egészét, intézményeit és a 2024-es parlamenti választásokat is érintik. Az EU-ról pozitív képpel rendelkezők aránya a májusi 52%-ról novemberre 47%-ra csökkent, országonként nagy eltérésekkel. Ugyanakkor 62%-uk jó dolognak tartja országa tagságát, szemben egy 10%-os kisebbséggel akik negatívan néznek a szövetségre. Ennek ellenére a válaszadók több mint fele (51%) azt mondja, hogy az EU-ban a dolgok rossz irányba mennek, és alig egyharmaduk szerint a dolgok vélekednek az ellenkezőjéről.

Érdekes fordulat, hogy a résztvevők 63%-a azt állítja, hogy a személyes életükben a dolgok a helyes irányba mennek, ami az otthoni környezet és a politikai környezet közötti éles disszonanciát tükrözi. Magánéletük jelenlegi helyzetével a luxemburgi (82%), írországi (80%) és svédországi (80%) lakosok a legelégedettebbek, míg a romániai (49%), lengyelországi (47%) és portugáliai (46%) embereknek kevesebb, mint a fele ilyen derülátó. Az európaiak többsége (57%) optimista az EU jövőjét illetően, 39%-uk pedig meglehetősen vagy nagyon pesszimistának nevezi magát. Csak Franciaország, Ciprus és Görögország tartozik azon országok közé, ahol a pesszimista kilátások képviselik a többség véleményét. Csak Franciaország, Ciprus és Görögország tartozik azon országok közé, ahol a pesszimista kilátások képviselik a többség véleményét.

forrás: euronews.com