A húsevés – vagy éppen nem evés – témája manapság környezetvédelmi és spirituális elvekkel is egybeforrt, mi viszont most pusztán tájékoztató céllal, egészségügyi szempontból szeretnénk bemutatni az alternatívákat.
Miért jó kevesebb húst enni?

A huszonegyedik században már teljesen mást jelent a húsevés, mint felmenőinknél. Mind az alapanyag minőségével, mind pedig az elkészítés módjával kapcsolatban olyan aggályok merültek fel, amelyekkel mindenkinek érdemes tisztában lennie. Ezek a tendenciák nem feltétlenül vezetnek húsmentes életmódhoz, de többeknél ahhoz már igen, hogy tudatosan válasszák meg az általuk fogyasztott hús forrását, illetve egészségesebb formában tegyék az asztalra.

Gyakran említett probléma, hogy az ipari körülmények között tenyésztett és tartott állatok húsa a nem megfelelő takarmány és az antibiotikumos kezelés miatt esetleg károsanyag-származékokat tartalmazhat. Ráadásul a bő zsiradékban vagy olajban való kisütés az egyik legnépszerűbb elkészítési forma, amelynek során egészségtelen transzzsírsav kerül a szervezetbe.

A kívülről érkező információk azonban csak az egyenlet egyik oldalát jelentik: a hús mennyiségének csökkentése, vagy az arról való teljes lemondás általában belső igényen alapuló döntés.

Az előnyök közé tartozik még, hogy a húsmentes ételek új dimenziókat nyitnak a gasztronómiában, amiket a változatos táplálkozás jegyében mindenkinek érdemes lenne megismerni.

Tényleg egészségesebb?

Tudományosan bizonyított tény, hogy a feldolgozott hústermékek és hentesáruk rendszeres fogyasztása növelheti a vastagbélrák kockázatát. Azt is sikerült már alátámasztani, hogy a vegetáriánus étrendet követők körében kevesebb a 2-es típusú cukorbetegséggel vagy magas koleszterinszinttel élő ember.

Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a vegetáriánus vagy vegán diéta hívei általában tudatosabb életmódot folytatnak, így az egészségi állapotuk nemcsak a húsevés hiányára vezethető vissza. A testsúly és mozgás például sokkal inkább közvetlen összefüggést mutat a betegségmegelőzési rátákkal.

A holisztikus szemlélet szerint egyébként mindenki számára az az egészséges, amit saját maga számára annak érez – az alapvető táplálkozástudományi irányelvek figyelembevételével.

A vegetáriánus étrend fokozatai és fajtái

A teljesség kedvéért azokat az irányzatokat is belevesszük a felsorolásba, melyek nem teljesen húsmentesek, de ugyanazon okokból kifolyólag tudatosan viszonyulnak a húsbevitelhez.

– Flexiteriánusoknak hívjuk azokat, aki szándékosan kevesebb húst esznek, és akkor is inkább a fehér húsokat részesítik előnyben. Az egészséges életmód híveinek jelentős része ebbe a kategóriába tartozik, még ha nem is tud róla.

– A pallotariánusok következetesen csak baromfihúst fogyasztanak, vörös húst és halat egyáltalán nem.

– A peszkateriánusok szeretik a halat és a tenger gyümölcseit, de nem esznek sem szárnyashúst, sem vöröset. Vita tárgyát képezi, hogy ők a “félvegetáriánusok” vagy a vegetáriánusok közé tartoznak-e, de gyakran a flexiteriánus étrend egyik alfajának tekintik ezt.

– A vegetáriánusok nem esznek húst. Ez az elnevezés azonban gyűjtőfogalommá nőtte ki magát, mert többféle változata is elterjedt, amikről lejjebb ejtünk szót.

– Az ovo-lakto (lakto-ovo) vegetáriánusok tejtermékeket és tojást is esznek, húst és halat azonban nem.

– A lakto-vegetáriánusok nem esznek húst, halat és tojást, tejtermékeket azonban igen.

– Az ovo-vegetáriánusok a hús, a hal és a tejtermékek mellőzése mellett igent mondanak a tojásra.

– A vegánok semmilyen állati forrásból származó, vagy állati eredetű termék feldolgozásából eredő alapanyagot nem használnak. A húson, a halon, a tojáson és a tejtermékeken kívül például mézet vagy zselatint sem. A vegán életmód nem csupán a konyhára terjed ki, hanem a szépségápolásra, a háztartási cikkekre és a ruházkodásra is.

Mire kell figyelni?

A minőségi húsban olyan tápanyagok vannak, amiknek a bevitelére különösen figyelni kell azoknak, akik anélkül érzik jól magukat. Ezeket vesszük most sorra, s ajánlunk helyettük más forrásokat.

– Fehérje. A tofu, a szójabab, a hüvelyesek, a magvak, a quinoa és az amaránt viszonylag sok proteint tartalmaznak. A zsírszegény tejtermékek és a tojás pedig kiválóak azoknak, akiknek ennyi állati eredetű élelmiszer még belefér a diétájukba.

– Vas. A vér oxigénszállító-képességének megőrzéséhez a tojás, a vassal dúsított reggelizőpelyhek és kenyerek, a szója alapú ételek, az asztalt gyümölcsök, a magvak és a hüvelyesek jelentenek megoldást a szükséges mennyiség fedezésére.

– Kalcium. A csontok és a fogak egészségéért érdemes minél több leveles zöldséget, például spenótot fogyasztani a tejtermékek és a kalciummal dúsított élelmiszerek mellett.

– Cink. Az immunrendszer, a haj, a bőr és a körmök épségéhez a nem génmódosított szója, a tojás, a sajt, a joghurt, a magvak, a gomba, a lencse, a bab és a teljes gabonafélék tudnak hozzájárulni.

– B12-vitamin. Természetes körülmények között csakis állati eredetű élelmiszerekben található meg. Hiánya vérszegénységet, izomgyengeséget, idegrendszeri zavarokat és látásproblémákat okozhat. Húsmentes életmód esetén táplálékkiegészítőre vagy azzal dúsított ételekre van szükség.

– B2-vitamin. A riboflavin vérképzésben és az immunrendszer működésében játszik kulcsszerepet, de a pajzsmirigy hormonális egyensúlyához is elengedhetetlen. Legjobb húsmentes forrása a tehéntej, a szójatej, a joghurt és a gomba.

– Omega-3 zsírsavak. A szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer egészségének érdekében a lenmag, a lenmagolaj, a dió, a dióolaj, a különböző egyéb magolajok, és persze a hal is tekintélyes mennyiséget tartalmaz.