Kötelezettségszegési eljárásban kifogásolta az EB a hírhedt magyarországi felsőoktatási törvény 2017-es módosítását, a lex CEU-t.

„A Magyarország által bevezetett feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal nem egyeztethetők össze“ – írja az index.hu-hoz eljuttatott közlemény. A lex CEU-t Balog Zoltán volt humánerőforrás-miniszter nyújtotta be 2017. április 1-én. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára az Országgyűlés kétharmados fideszes többsége kivételességi eljárásban fogadta el négy nappal később. Emiatt az Európai Bizottság még abban a hónapban elindította a kötelezettségszegési eljárást.

A törvénymódosítás szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények csak akkor folytathatnak oktatási tevékenységet Magyarországon, ha az anyaországában is folytatnak. A magyarországi oktatásról az intézmények anyaországa szerződik az Orbán-kormánnyal (Az EGT-ben az EU akkor 28 tagországa, Izland, Liechtenstein és Norvégia volt benne). A nem hivatalosan Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) nevét viseli a törvénymódosítás. A CEU anyaországának az Egyesült Államok számít, ahol az oktatás szövetségi állami hatáskörbe tartozik. Azt a feltételt, hogy az anyaországában is képzést folytasson, a CEU teljesítette a New York-i Bard College-dzsal kötött együttműködéssel, az Orbán-kormány azonban ennek ellenére nem volt hajlandó aláírni a megállapodást. A CEU emiatt Budapestről Bécsbe kellett költöztetnie az amerikai akkreditációjú képzéseit, az összes képzése körülbelül 80 százalékát.

A Bíróság szerint azonban az a feltétel, hogy az anyaország az Orbán-kormánnyal köt szerződést, sérti a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodást (GATS), amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt az Európai Unió is aláírt. Az anyaországi oktatásról szóló feltétel a WTO-szerződésen kívül még két irányelvbe ütközik, sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, illetve a belső piaci szolgáltatások elvét is.

A Bíróság érvelése szerint továbbá a két feltétel nincs összhangban az európai unió alapjogi chartájával, a tudományos élet szabadságával, az oktatási intézmény alapításához való joggal, illetve a vállalkozás szabadságáról szóló elvvel sem. Az ítélet utolsó bekezdésében az Európai Bíróság kimondja, hogy a 2017-es törvénymódosítás alkalmas arra, hogy: „veszélyeztesse az érintett külföldi felsőoktatási intézmények Magyarország területén folytatott tudományos tevékenységét, és hogy ennélfogva megfossza az érintett egyetemeket a tudományos kutatásaik végzéséhez és oktatási tevékenységük gyakorlásához szükséges autonóm infrastruktúrától. Így az említett intézkedések korlátozzák a tudományos életnek a EU Alapjogi Charta 13. cikkében védett szabadságát.“

Az Orbán-kormány érvei közé tartozott például, hogy Magyarország túl kevés időt kapott a korábbi bizottsági javaslatok végrehajtására az ügyben. A bírósági testület ezt arra hivatkozva vetette el, hogy maga a lex CEU is rövid határidőket szabott. Az Orbán-kormány továbbá azt is felvetette, hogy a WTO-szerződést érintő kérdést a WTO keretein belül rendezzék a felek. Ennek az Európai Bíróság arra hivatkozva nem adott helyt, hogy az EU-nak kell betartania a tagországaival a tagországok nevében vállalt feltételeket. A bírósági ítéletet vita követi majd az Európai Bizottság és Magyarország között, ugyanis valószínű, hogy miután presztízskérdés lett az ügyből, Magyarország nem fog engedni és változtatni a törvényen úgy, hogy az ne sértsen uniós jogot. Az Európai Bizottság ilyen esetben újra az Európai Bírósághoz fordulhat, de ennek már pénzbüntetés lehet a vége.