A januári végzés megfogalmazása szerint depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének. A britek döntését, mint kizárólag szakmai döntést az USA láthatóan nem kajálta be, hiszen az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a végzés ellen. A szerdán kezdődött, várhatóan kétnapos fellebbviteli tárgyaláson az amerikai kormány jogi képviseletét ellátó neves brit ügyvéd, James Lewis kijelentette: az első fokon eljáró bíró "félreértelmezte a szakvéleményeket", amikor meghozta a kiadatást megtiltó végzését. A diplomáciában jártasok tudhatják, hogy egy ilyen megfogalmazás felér a másik fél elegáns meghazudtolásával, ez pedig könnyen feszültséget okozhat a két ország között.

Lewis szerint az amerikai igazságügyi hatóságok kezében lévő szakvélemények szerint Julian Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és az Egyesült Államok szerint a WikiLeaks-alapító megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak. A jogi képviselő hozzátette: az amerikai kormány számos biztosítékot adott át írásban a brit hatóságoknak arra az esetre, ha Assange ellen Amerikában elmarasztaló ítélet születne. (Csak halkan jegyzem meg, hogy ez véleményem szerint nem is kérdés.) Ezek közé tartozik, hogy ha Assange-t az Egyesült Államokban szabadságvesztésre ítélnék, az amerikai hatóságok lehetővé tennék, hogy Assange a büntetést szülőhazájában, Ausztráliában tölthesse le.

Az amerikai hatóságot alaposak voltak és semmit nem bíztak a véletlenre - Julian Assange ellen a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a WikiLeaks atyját. Ha emlékszünk még, az ausztrál állampolgárságú, 50 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Assange védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik, ami lássuk be, nem a rózsás jövőt vetíti előre. Igazából nem is csodálkozom, hogy Assange-t depresszió gyötri. A férfi hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Aki esetleg felfrissítené hiányos emlékeit az üggyel kapcsolatban, az most megteheti a Duna TV híradó akkori beszámolójának jóvoltából. Forrás: youtube

Az ecuadori követségre való menekülés oka minden bizonnyal az volt, hogy ekkor már a svédek is körözést adtak ki a sokak által digitális szabadságharcosnak titulált Assange ellen. A dolog pikantériája, hogy Svédországban hősünket szexuális bűncselekményekkel vádolták, majd 2019-ben beszüntették a vizsgálatot és megszüntették a körözést is. Assange vélhetőleg attól tartott (és azért sietett el ilyen gyors ütemben), hogy ha a skandináv országban marad, akkor annak hatóságai minden gond nélkül kiadhatják az USA-nak.

A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat. Ember legyen a talpán, aki igazságot tud tenni az ügyben. Mindenesetre ez egy eklatáns példája annak, amikor a jognak és a moralitásnak ismét nem sikerült közös nevezőre jutniuk.