A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) kutatói kamerákkal felszerelt drónok segítségével olyan problémát oldanak meg, amely korábban megoldhatatlannak tűnt. Közel valós időben nyomon követik a forgalmi zavarok okait, így azok gyorsan orvosolhatók. Tekintettel a modern technológia bőségére - utcai kamerák, Big Data-algoritmusok, Bluetooth- és RFID-kapcsolatok, okostelefonok szinte minden zsebben - a közlekedésmérnököknek képesnek kellene lenniük a városi forgalom valós idejű mérésére és annak alakulásának pontos előrejelzésére. A jelenlegi eszközök azonban csak a következményeket mutatják meg, de nem találják meg, sőt, nem is szüntetik meg a torlódások okait.

"A drónok kiválóan látják az utakat, nagy területeket tudnak lefedni, és viszonylag megfizethetőek. A GPS-technológiánál nagyobb pontosságot kínálnak, és elkerülhetőek a viselkedési torzítások, amelyek akkor jelentkeznek, ha az emberek tudják, hogy figyelik őket" - emelte ki Manos Barmpounakis, az EPFL Városi Közlekedési Rendszerek Laboratóriumának (LUTS) munkatársa. A robotrepülőgépek által gyűjtött forgalmi adatok áradatát felhasználva Nikolas Geroliminis, a LUTS vezetője és csapata olyan módszert dolgozott ki, amellyel algoritmusok segítségével azonosítani lehet a torlódások forrásait és ennek segítségével ajánlásokat lehet kidolgozni az összetett forgalmi problémák enyhítésére. A módszert a WeRobotics nonprofit szervezettel közösen tesztelték, amely pilóta nélküli légi járműveket használ humanitárius célokra, először Athénban, majd a Genfi-tónál fekvő Pully kikötőjében.

A szakembereknek három technikai problémát kellett megoldaniuk ahhoz, hogy robusztus előrejelzési modellhez jussanak. Először is meghatározták a szükséges drónok számát és pozícióját, valamint azt, hogy hol és mennyi ideig repüljenek. A legnagyobb kihívást a felvételek adatokká alakítása jelentette, amelyeket végül a torlódások forrásainak megtalálására kifejlesztett algoritmusok segítségével lehetett elemezni. Míg Pullyban a kikötő parkolóinak nyári, hétköznapi és hétvégi használatára helyezték a hangsúlyt, addig Nairobiban viszont főként a torlódást okozó magatartásokra koncentráltak a kutatók. Az afrikai nagyvárosban tíz drónnal repültek végig egy 1,5 négyzetkilométeres területet a központi üzleti negyedbe vezető két sugárút mentén reggel és délután, csúcsidőben. "Módszerünk erőssége a torlódások multidiszciplináris megközelítése" - szögezte le Barmpounakis.

A módszer erőssége a forgalom és torlódások vizsgálatán túl a rugalmasság, a drónok használata érdekes távlatokat nyit a forgalomtól eltérő egyéb mérések elvégzéséhez. A drónok kameráit más érzékelőre cserélve az eszközök képesek például kiértékelni a CO2-kibocsátást vagy a zajt.