A Magyar Költészet Napja és József Attila születésnapja

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

1997 – A Parkinson-kór világnapja

James Parkinson angol gyógyszerész és sebész, a betegség leírója születésnapjának emlékére tartják ezen a napon.

1956 – Hernádi Judit színművész születésnapja

Isten éltesse sokáig Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb színésznőjét, Hernádi Juditot. Hernádi Budapesten született abban az évben, amikor a fővárosban fontos események zajlottak és azóta is ott él. Számtalan darabban játszott élete során, de nem volt neki idegen a képernyő sem. Az ezredforduló körüli évek legismertebb és legkeresettebb női színésze volt, a Pasik! tv-sorozat sztárja, aki a Heti Hetesben már a kezdetektől alaptag lett.

1900 – Márai Sándor születésnapja

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmusellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

1896 – Hajós Alfréd megszerzi az első magyar olimpiai aranyat

„1896-ban Athénban, az első újkori olimpián a 18 éves egyetemista két gyorsúszó számban, a 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében. 100 méteren 13 versenyző indult, s 1:22,2 perces idővel Hajós ért elsőként célba. Bár nagyon fázott, újból bezsírozta magát, s a sűrű program miatt az 500 méteres távot kihagyva 1200 méteren indult újra. Úgy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt: egyszerűen kifagytak a vízből.” (cultura.hu)

1848 – Gróf Batthyány Lajos vezetésével hivatalba lép az első magyar felelős kormány

V. Ferdinánd, magyar király berekesztette az utolsó rendi országgyűlést. Szentesítette a parlamentáris kormányzási rendet és hivatalba lépett az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével. Az áprilisi törvények cikkelyei biztosították a feudalizmus felszámolását, ilyenek voltak a közteherviselés, az úrbéri szolgáltatások, papi tized, ill. ősiség eltörlése. Kimondta a sajtószabadságot és a nemzetőrség felállítását. Magyarország elindult egy új úton.

1842 – Kőrösi Csoma Sándor örök nyugalomra tért Darjeelingben

Kőrösi Csoma Sándor születése napja máig ismeretlen, valamikor 1784. tavaszán látta meg a napvilágot egy szegény székelycsaládban. A jó eszű, jó fizikumú, szívós fiú a nagyenyedi kollégiumban tanult, majd tanított is. 1815-ben került Göttingenbe egy hároméves ösztöndíjjal, ahol egy professzorának köszönhetően beleszeretett a keleti nyelvekbe és a keleti kultúrába. Izgatni kezdte az az elmélet, miszerint a magyarok a kínai-ujguroktól származnak, és elhatározta, hogy felkutatja az ősöket. 1819-ben nyolc hónapos gyalogtúrát tett, melynek során megtanult három szláv nyelvet, majd Szófián, a görög szigeteken és Teheránon keresztül a már ismert útvonalon eljutott Tibetbe. Itt a brit indiai kormány támogatásával a zanglai kolostorba vonult, hogy a tibeti nyelvet és a buddhizmust tanulmányozza. Élete utolsó tíz évét Calcuttában töltötte, ahol kutatómunkát végzett, valamint a tibeti nyelvkönyv és a tibeti szótár megalkotásán fáradozott. 1842. elején aztán ismét útnak indult, hogy eredeti tervének megfelelően felkutassa Közép-Ázsiában a magyarok őseit, de nem sokkal Darjeelingba érkezése után végzett vele a malária.

1713 – Megkötötték az Utrechti békét

A spanyol örökösödési háború után, ezen a napon XIV. Lajos francia király és a Habsburgok volt szövetségesei megkötötték az utrechti békét, mely szerint Spanyolország és Franciaország nem egyesülhet egy koronában.