2016 – A Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény

Öt évvel ezelőtt ezen a napon írta alá 170 ország a Párizsi klímaegyezményt, amelynek értelmében az aláíró országok kötelezik magukat az üvegház-hatású gázok kordában tartására az atmoszférában.

1994 – Richard Nixon halála

Ezen a napon hunyt el az Egyesült Államok volt elnöke, Richard Nixon. Nixon mindmáig az egyetlen olyan amerikai államfő, aki lemondott posztjáról egy botrányt követően.

1979 – Gera Zoltán születésnapja

Gera Zoltán korábbi magyar válogatott labdarúgó,posztját tekintve középpályás.Első nagy csapata a Pécsi MFC volt.Innen került 2000-ben a Ferencvároshoz.Ezután 2004-ben az angol West Bromwich Albion csapatába igazolt.2008 és 2011 között a Fulham csapatába játszott.2011-ben visszatért a West Bromwich Albion-hoz.2014-ben ismét a Fradi játékosa lett.2018-ban innen vonult vissza.

1934 – Jack Nicholson születésnapja

Neptun városában, New Jersey államban született. Ismertebb filmjei: Schmidt története - Golden-Globe díj (legjobb drámai színész 2003); Lesz ez még így se! - Oscar-díj (legjobb férfi főszereplő 1998); Egy becsületbeli ügy - Oscar-díj (legjobb mellékszereplő 1993); Batman; Az Eastwick-i boszorkányok; Becéző szavak - Oscar-díj (Legjobb férfi mellékszereplő 1984); Ragyogás; Száll a kakukk a fészkére - Oscar-díj (legjobb férfi főszereplő 1976), Golden Globe díj (legjobb férfi alakítás 1976); Kínai negyed Golden Globe díj (legjobb férfi alakítás 1975); Szelíd motorosok.

1868 – Megszületett Mária Valéria, Ferenc József és Sissy legkisebb közös gyermeke

Budán született. Ferenc József császár és magyar király és Erzsébet (Sissy) bajor hercegnő legkisebb lánya. Magyar-nemzeti szellemben neveltették, majd 1883-tól Bécsben német nyelvet, történelmet és irodalomat tanult. Édesanyjához hasonlóan több lírai költeményt is írt, amelyek kis példányszámban 1884-ben verseskötetben is megjelntek, naplója jelentős forrásmű a történészek számára, valamint pedagógiai tartalmú vallásos elmélkedései is említésre méltók. Közösen adta ki a császárnéval az "Ein Herbst im Süden" ("Egy ősz délen") című könyvet. Gyakran elkísérte édesanyját magyarországi, salzkammerguti, merániai, németországi, franciaországi és angliai utazásaira. 1890-ben házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, a Habsburgok toscanai ágából származó Ferenc Szalvátorral. Mária Valéria szívesen folytatott jótékonysági tevékenységet. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején katonai kórházat rendezett be, majd a "Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt alapította meg, amiért a helybéliek "Wallsee angyalá"-nak nevezték el. Emellett finanszírozta kolostorok és templomok működését, a szegények megsegítésére alapítványokat hozott létre, valamint több jótékonysági egyesület védnöke is volt. Az ausztriai fordulat után az 1919. évi Habsburg-törvényt elismerte, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Az alsó-ausztriai Sindelburghban nyugszik.

1861 – Gróf Tisza István születésnapja

Gróf Tisza István - aki grófi címét, nagybátyja, a Szegedért sokat tett Tisza Lajos révén "kaphatta" meg - a magyar történelem egyik legfontosabb alakjaként, a 15 éven keresztül hivatalban lévő édesapja, Tisza Kálmán után lett a hazai politikai élet irányítója. A "vasgróf" már 1903 -ban kormányfőként vezette a Magyar Királyságot (másfél esztendőn át), majd volt belügyminiszter (1903-1905) és létrehozta a konzervatív irányultságú (bár mai füllel megtévesztő elnevezésű) Nemzeti Munkapártot (1910 -ben) melynek végig elnöke és meghatározó alakja maradt. Később, 1912 -ben volt házelnök is, illetve másodszor is kormányra került 1913 júniusa és 1917 júniusa között (az I. világháború alatt). Összességében az 1903 és 1918 közti másfél évtizedben gróf Tisza Istvánt tekinthetjük Magyarország legmeghatározóbb politikai személyiségének. Megítélése azonban nagyon vegyes és még napjainkban is erősen átpolitizált.

1370 – A Bastille alapkövének letétele

A Bastille alapkövét 645 évvel ezelőtt, 1370. április 22-én rakták le V. Károly király parancsára. Az uralkodó nem saját alattvalói elnyomása céljából látott hozzá az építkezéshez, hanem a külső fenyegetettség hatására, ekkoriban ugyanis még javában tartott a százéves háború, és nem volt elképzelhetetlen, hogy angol csapatok jelenjenek meg Párizs előtt. Az új erőd a város St. Antoine kapuját volt hivatott védeni, és építésének idején igen korszerűnek számított, több bástyája, három méter vastag falai és lőrései bármilyen ellenségnek komoly fejtörést okoztak volna. Ugyan „éles bevetésére” végül nem került sor, a következő évszázadokban időnként felújították az erődítményt, amely végül a XVII. században nyerte el azt a formáját, melynek ábrája a világ legtöbb történelemkönyvében szerepel.