1941 – Tordai Teri születésének napja

Életpályája: 1941. december 28-án született Debrecenben. A Tanítóképző Főiskolára járt, ahol az intézmény egyik szavalóversenyén részt vett Gáti József is, aki azt javasolta neki, hogy menjen a Színművészeti Főiskolára. Itt 1960 és 1964 között folytatta tanulmányait, Pártos Géza tanítványaként. Már főiskolásként filmezni kezdett. Feltűnő szépsége évekig meghatározta szerepkörét. Az 1960-as évek második felétől számos külföldi filmben játszott főszerepeket, és néhány évig a német nyelvterület legnépszerűbb sztárjai közé tartozott. Külföldön Terry Torday néven ismerték. Az 1980-as évek közepétől kezdve egyre inkább a színpadokon kapott tehetségéhez méltó, sokoldalú szerepformálásra lehetőséget nyújtó feladatokat: kortárs és klasszikus, hazai és külföldi szerzők legkülönbözőbb műfajokat képviselő darabjaiban lépett színre az évek folyamán. Bár művészi pályája számtalan csalódással járt együtt, nem tartozik a panaszkodó és megkeseredett művészek közé, hitvallása szerint csak a szépre igyekszik emlékezni. 1976. június 18-án megszületett lánya, Horváth Lili, aki szintén a színészi pályát választotta: anya és lánya mind színpadon, mind filmen játszott már együtt.

Díjak:
Jászai Mari-díj (1985)
Aase-díj (2011)
Érdemes művész (2012)
Kiváló művész (2015)

1836 – Mexikó függetlenné válik Spanyolországtól

Spanyolország eleinte nem ismerte el a córdobai egyezményt, sőt néhány visszahódítási kísérletet is indított Mexikó ellen, amelyek közül a legjelentősebb az 1829-es Isidro Barradas-féle hadjárat volt, de azt Antonio López de Santa Anna és Manuel Mier y Terán csapatai leverték. Végül a spanyolok VII. Ferdinánd halála után, 1836-ban ismerték el hivatalosan Mexikó függetlenségét.

1594 – Bemutatják William Shakespeare „Tévedések vígjátéka” című komédiáját

A Tévedések vígjátéka két ikerpárról szól, akik gyermekkorukban elszakadtak egymástól. Syracusai Antipholus és Syracusai Dromio Ephesusba megy, ahol a testvéreik élnek, de ők nem tudnak erről. A komikus tévedések akkor kezdődnek, amikor találkoznak a testvéreik rokonaival és ismerőseivel, akik azt hiszik róluk, hogy ők Ephesusi Antipholus és Ephesusi Dromio. A mű végére megoldódik a bonyodalom és újra egyesül a régen kettészakadt család. A Tévedések vígjátékát először 1594. december 28-án a Gray Innben mutatták be. Mivel a darab Plautus Menaechmi című művét veszi alapul, érdekesség lehet, hogy William Warner ugyanezen év nyarán jegyeztette be a Menaechmi fordítását a Könyvkereskedők és Papírárusok Társaságának regiszterébe. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Shakespeare nem ekkor találkozott először a darabbal, mivel Plautus munkássága a legtöbb Erzsébet-korabeli középiskolás számára ismert volt. A Tévedések vígjátéka 1623-ban az Első Fólióban jelent meg nyomtatásban először.

1500 – Az Aprószentek Napja

Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek. A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.

1065 – Felszentelik a Westminster Apátságot

A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, funkciója alapján egy gyülekezet nélküli templom. Helyén eredetileg egy 750 körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészről, ahol áll. A westminsteri apátságot Hitvalló Eduárd, az egyik utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között, de a felszentelésekor, amelyet 1065. december 28-án tartottak, már súlyos beteg volt és néhány nappal később meghalt. Szentté avatása után (1161) itt temették el.