1948 – Isten éltesse Kern Andrást!

Kern András magyar színművész, rendező, író, énekes, humorista 1949-ben született. Már gyerekkorában érdekelte a paródia, 13 évesen, 1962-ben a Ki mit tud?-ban tűnt fel egy paródiaszámmal. 1965-ben, mindössze 16 évesen neveztek az akkori idény Ki mit tud?-jára az egyik barátjával. Forgattak egy amatőrfilmet is, Mi lesz? címmel. Ezzel az amatőrfilmmel elnyerték a XIII. országos amatőrfilm-fesztivál fődíját. 1970-ben végzős volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd szintén ebben az évben a Vígszínházzal szerződött le, ahol mai is a társulat tagjaként tűnik fel. Karrierje kezdetével rengeteg filmszerepre kérték fel, illetve számos rádiós műsorban, köztük a Rádiókabaréban is feltűnt. Több showműsorokba is invitálják. Woody Allen állandó magyar szinkronhangjának mondhatja magát.

1887 – Megkezdődött az Eiffel-torony építése

Párizs jelképe, az Eiffel-torony Gustave Eiffel-ről (1832-1923), az építőről kapta nevét, akinek mellszobra ma is látható az északi pillér tövében. Az építmény a francia forradalom centenáriumára rendezett világkiállításra készült. 700 terv közül fogata el a zsűri 1886. június 12-én Eiffel mérnök művét, az építkezés 1887 január 26-án kezdődött, majd tiszteletreméltó gyorsasággal, 2 év, 2 hónap és 2 nap alatt fel is épült az torony. Az akkori szokásokkal ellentétben különös figyelmet fordítottak a biztonságra, egyetlen munkás sem halt meg az építkezés során. Megépültekor a világ legmagasabb építménye volt, és az is maradt 1929-ig, a New York-i Chrysler Building elkészültéig. Jelenleg a később felszerelt TV antennákkal együtt 326 méter és 75 centiméter magas. 15 000 különböző fémdarabját 2,5 millió kézzel formázott szegecs tartja össze, melyek közül egyetlen egyet sem kellett újraformázni, annyira pontos munkát végeztek. 7,5 millió akkori frankba került, a torony minden egyes kilója 1 frankba.

1876 – Örök nyugovóra tért Deák Ferenc, a „Haza Bölcse”

Deák Ferenc Budapesten, 72 éves korában halt meg éjszaka, szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert. Kortársai "a haza bölcsé"-nek nevezték megfontoltsága és tisztessége miatt. Az 1848. április 7-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügyminisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasította az 1848-as törvények helyreállításáról szóló feliratát, az Országgyűlés pedig nem engedett a bécsi udvar nyomásának, így a kompromisszumkísérlet nem sikerült. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést és november 5-én újabb abszolutista kormányzati rendet léptetett életbe. 1865-ben írott "Húsvéti cikk"-e, amely a Pesti Naplóban jelent meg, a bécsi udvar és a magyar politikai pártok kiegyezési tárgyalásainak új szakaszát nyitotta meg. 1867.03.15-én létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, a Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. Az erről szóló törvényt 1867.05.29-én szavazta meg az országgyűlés (1867: XII. tc.). Magyarországot a kiegyezés keretében független királyságnak ismerték el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormánnyal rendelkezett, azonban a közös államfő révén reálunióban volt Ausztriával, vele közösen intézte külügyeit, hadügyeit, pénzügyeit, és közös vámhatárt létesített. Tíz évenként meg kellett újítani az úgynevezett gazdasági kiegyezést. A dualista rendszer idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés vette kezdetét a nagybirtokrendszer fenntartása és a nagy tömegű szegényparaszti réteg megmaradása mellett. A magyar-horvát viszonyt 1868-ban a XXX. törvény rendezte, amely korlátozott horvát jogokat elismert, azonban autonómiát nem biztosított Horvátországnak.

1830 – Gróf Széchenyi István megjelenteti a Hitel című írást

A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg, Széchenyi magyar nyelven írta. Megjelenése nagy vitát kavart, egy éven belül 3 magyar és 3 német kiadást adtak ki belőle. Megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A könyv írása közben gondolatait folyamatosan megosztotta titkos, plátói szerelmével, későbbi feleségével, Seilern Crescence grófnővel, aki elismerő kritikákkal bátorította őt német nyelven folyó levelezésükben. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.

1613 – Galileo Galilei felfedezi a Neptunuszt

Galilei a Jupiter-holdak felfedezése után nagyon sok észlelést végzett, hogy pontosan kiszámíthassa a holdak pályaelemeit. 1613 elején a Jupiter elfedte a Neptunuszt, ezért 1612 decembere valamint 1613 januárjának vége között nagyon közel volt a Naprendszer legnagyobb bolygójához. Charles Kowal tudománytörténész emiatt átvizsgálta Galilei fennmaradt megfigyeléseit, amiből kiderült, hogy a firenzei csillagász 1612 december 28. és 1613. Január 28 között tizenhárom alkalommal végzett Jupiter észlelést, és kétszer fel is tűnt neki a bolygóhoz szoros közelségben lévő „halvány állócsillag", ami a modern számítások szerint egyértelműen a Neptunusz volt. Galileo Galilei 1613-ban azonban még nem ismerhette fel, hogy a Naprendszer legutolsó nagybolygóját pillantotta meg.