2007 – Steve Jobs bemutatja az Apple első okostelefonját

Tizennégy év távlatából egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy Steve Jobs nagybetűs történelmet írt, amikor 2007. január 9-én bemutatta a világnak az iPhone-t. A közönség csodálva nézte a semmihez sem fogható készüléket, ami számos újításával egészen új irányt adott a technológiai piacnak - csupán a telefon fejlesztői ültek félrészegen a San Franciscó-i Moscone Center ötödik sorában, és szorgosan imádkoztak a technológia mindenhatójához.

2005 – Mahmúd Abbász hatalomra kerülése

Tizenhét évvel ezelőtt pontosan ezen a napon választották Palesztina elnökévé Mahmúd Abbászt. A 2005-ös választások mérföldkő volt Palesztina történelmében. Pár hónappal korábban, novemberben elhunyt Jasszer Arafat, így a palesztin nép új vezetőt választott. A választások törvényesen zajlottak, a szavazatokat becsületesen megszámlálták, az emberek ráadásul akár Abbász ellen is kampányolhattak. Az eseményt hatalmas nemzetközi figyelem övezte, a győztes kihirdetésekor olyan diplomaták és politikusok tartózkodtak az országban, mint Jimmy Carter volt amerikai elnök, vagy éppen (akkor még szenátorokként) Joe Biden és John Sununu. Javier Solana, akkori EU-s külügyminiszter így értékelte a választásokat. „Ez egy nagyszerű nap volt, egy történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi.”

1890 – Megszületik Karel Čapek cseh író, aki először használta a „robot” szót

Čapek magas intelligenciával és humorral írt különböző témákról. A könyveit leginkább az érdekességük és a pontos, élethű környezet-leírásuk miatt ismerik. Karel Čapeket részben sci-fi-íróként is azonosítják, aki jóval a science fiction önálló műfajjá válása előtt írt ilyen témájú könyveket. Őt tartják a klasszikus, nem mai tudományos-fantasztikus irodalom egyik megalapítójának, mely műfajban a jövőbe tekintés, például űrutazás, a társadalmi fejlődés a fő téma. Ám Čapeket Aldous Huxley-val és George Orwell-lel szokták a legjobb sci-fi motívumokat használó írók közé sorolni. A munkái közül sok vitatja meg olyan forradalmi találmányoknak és eljárásoknak az erkölcsi és más szempontjait, amikre már számítottak a 20. század első felében. Ezek közé tartoznak a tömegtermelés, az atomfegyverek és az intelligens lények, például robotok.

1861 – Mississippi kilép az Unióból és csatlakozik a Konföderációhoz

Az 1850-es években a gyapot jelentősége megnőtt, az ültetvényesek – főleg a Delta és a Black Belt területeken – hatalmas vagyonra tettek szert. 1860-ban az állam lakosainak száma 791 305 fő volt, melyből 436 631 fő (a teljes lakosság 55%-a) rabszolga volt. Csak kb. 1000 színes bőrű volt szabad. Mississippi 1861. január 9-én kivált az Unióból, s másodikként csatlakozott a Konföderációhoz. A polgárháború utáni időszakban az állam katonai közigazgatás alá került hosszú időre, majd a déli ellenállás fő fészke lett.

1620 – Bethlen Gábort elutasítja a királyi címet, így válik Magyarország fejedelmévé

Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a „Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen.

1475 – Hunyadi Mátyás levelet küld a Vatikánba

Mátyás magyar király így üzent a katolikus egyház fejének, hogy megfelelő segítség mellett kész felvenni a harcot a törökkel.