1980 – Kitör a Szent Ilona vulkán Washington államban

A vulkánkitörés mintegy hatvan emberéletet követelt. A vidéken a robbanás nyomáshullámai körülbelül ötszázmillió dolláros kárt okoztak.

1978 – A Múzeumok Világnapja

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el ünneplését. 1978. május 18-án tartották meg először.

1956 – Rákosi beismeri bűnösségét

A Magyar Dolgozók Pártjának Sportcsarnokban tartott értekezletén tartott beszámolójában ismerte el, hogy a személyi kultusz következményeiért és az elkövetett törvénysértésekért ő maga is felelős.

1920 – II. János Pál pápa születésnapja

II. János Pált 1978-ban avatták a Római Katolikus Egyház fejévé, 455 éve ő az első nem olasz nemzetiségű pápa. Neve eredeti írásmóddal: Karol Józef Wojtyła. Ő volt a Vatikáni Állam 264. pápája.

1817 – Megszületik Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója

Nagylétán született. Irinyi János a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete kapcsán jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban végül szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ebben az volt az újítás, hogy a gyufafejen a foszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, így szerzett pénzéből pedig Berlinbe ment tanulni a Mezőgazdasági Főiskolára. Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, mint elismert kémiai szakembert. A szabadságharc bukása után Irinyi börtönbe került, és szabadulását követően többet nem is foglalkozott politikával. Kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt, fontos szerepe volt a magyar kémiai szaknyelv megalkotásában.

1804 – Napóleon nagy pillanata

Ezen a napon kapta meg Bonaparte Napoleon a Franciaország Császára (L'Empereur des Français) címet, koronázására azonban csak később, december 2-án került sor.

1161 – Szent Erik, a svédek patrónusának ünnepe

Az Erik-legenda mai változata egy jóval korábbi eredetin alapszik, amely fő vonásaiban történelmileg hiteles: eszerint Erik az egyházhoz hű király volt, aki az igazságosság szellemében és a közjót szem előtt tartva uralkodott. Magánéletét szigorú aszkézis jellemezte. Különös gonddal viseltetett a templomok építésére; ő alapította az uppsalai püspökséget, mely később, 1164-ben Svédország legfőbb főegyházmegyéje lett. Az általa vezetett keresztes hadjárat során hű barátjával és munkatársával, Henrik uppsalai püspökkel és seregével partra szállt Finnországban, hogy megerősítse a svéd befolyást és előmozdítsa a keresztény missziót. A finnek csatát vesztettek. A legenda szerint Erik könnyezett az elesett finnek láttán, amiért megkereszteletlenül kellett meghalniuk.