1922 – Először sugároz rádióadást a BBC

1922. november 14-én sugározta első adását az akkor megalakult British Broadcasting Company. A cég 192.7 január 1-jén vette fel a British Broadcasting Corporation nevet, ekkor lépett életbe a működését szabályozó királyi alapítólevél, illetve a BBC működését lehetővé tevő előfizetési díj, amelyet akkor évi 10 shillingben szabtak meg. A BBC tévéadásai kilenc évvel követték a rádióműsorok hivatalos megindulását: az első tévéközvetítésre 1936 novemberében került sor, de az adásokat 1939-ben úgymond nemzetvédelmi okok miatt felfüggesztették és a képernyők egészen 1946 júniusáig sötétek maradtak. A külföldnek szóló adások az úgynevezett Empire Service égisze alatt 1932-ben kezdődtek el egy igazi ritkasággal, V. György király karácsonyi üzenetével. A Birodalmi Szolgálatból lett végül is a BBC Világszolgálata, amely 1939-ben hirtelen a történelem jóvoltából hirtelen igen fontossá vált.

1875 – Megkezdte működését a Zeneakadémia

A Zeneakadémia – mai nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne. A Zeneakadémiát Liszt Ferenc a saját lakásán alapította meg, később önálló épületet emeltek számára. A magyar parlament Liszt Ferencet nevezte ki elnökévé, igazgatója Erkel Ferenc zeneszerző-karmester-zongoraművész, a magyar zene kiemelkedő személyisége lett. Liszt és Erkel a zongora tárgyat tanította, a zeneszerzés professzora pedig Volkmann Róbert, a szászországi születésű magyar zeneszerző volt. Az intézet titkára Ábrányi Kornél volt, aki az évek során zeneszerzést, zeneesztétikát, magyar zenét, zeneelméletet és zenetörténetet tanított. Liszt első növendékei közé tartozott Aggházy Károly, Juhász Aladár, Ravasz Ilona és Thomán István, akikből hamarosan kiváló előadóművészek illetve tanárok váltak.

1859 – Jedlik Ányos feltalálja a dinamót

Csallóközben, Jedlik István néven született a világhírű fizikaprofesszor. Az Ányos nevet a bencés rendben kapta, miután 1817-ben Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1825-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. 1831-től a pozsonyi akadémián, 1840-től pedig a pesti egyetemen tanított, közben foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Dinamóját 1859-ben készítette el, élete hátralevő negyven évében pedig összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét.

1851 – Herman Melville kiadja leghíresebb regényét, a Moby Dick-et

Ahab kapitány a Pequod nevű bálnavadászhajó parancsnoka, melyen a legyőzött ellenségek csontjainak gyűjteménye látható kitűzve trófeaként. A parancsnok régi álma, hogy elejtse Moby Dicket, a fehér bálnát. A bálna valójában egy ámbráscet, melyről túl sokat nem lehet tudni. Tekintélyes méretű, színe hófehér, homloka barázdált és egy magasabb púppal is rendelkezik. Állítólag már többen próbálták levadászni, de rendre megmenekült a bálnavadászoktól, akiknek a legendái szerint a több alakban is előforduló hatalmas bálna halhatatlan, s több alkalommal figyelemreméltó intelligenciáról tett tanúbizonyságot. Ahab kapitány mindezek ellenére célul tűzi ki a Moby Dickkel való leszámolást.

1840 – Párizsban megszületik Claude Monet

"Impression, soleil levant" ("A napkelte impressziója") című képe az 1874-ben vele együtt kiállító művészek egy csoportjának adott nevet. Az impresszionisták (Monet mellett Edgar Degas, Auguste Renoir, Camille Pissaro, Alfred Sisley és Edouard Manet) a pillanatnyi megjelenést ábrázolták. Nem rendelkeztek egységes stílusjegyekkel, az addigi ábrázolási módok helyett a valósághoz, a tárgyak természetes fényben való megjelenítéséhez ragaszkodtak. További ismertebb művei: "Saint Lazare pályaudvar", "Roueni katedrális"

1493 – Kolumbusz Kristóf felfedezi a „Tizenegyezer szűz” szigetét, a mai Amerikai Virgin-szigeteket

A híres felfedező, Kolumbusz Kristóf 520 évvel ezelőtt ezen a napon érkezett meg a mai Brit Virgin-szigetekhez, amelyeket 1493-ban ”Tizenegyezer szűz szigeteinek” nevezett el. Először hollandok telepedtek le rajta 1648-ban, ezután nem sokkal, 1672-ben Anglia annektálta a területet, az első településeket csak 1680 körül létesítették. Az első világháború végéig egyszerűen Virgin-szigeteknek hívták őket.