2006 – Örökre eltávozott Puskás Ferenc

Minden idők legjobb magyar labdarúgója, a világszerte legnépszerűbb, legismertebb magyar sportember, a Nemzet Sportolója. Hazai pályafutása során 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett. Tizennyolc évesen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, 84 válogatott mérkőzésen 83 gólt lőtt, amivel világrekorder. Az aranycsapat kapitányaként részese volt Helsinkiben az olimpiai győzelemnek, Londonban az angolok elleni 6 : 3-as diadalnak. Ötvenhat október végén BEK-mérkőzésre indult a csapattal, majd a hivatalos engedély lejártával a dél-amerikai túrán is részt vett. Ezt követően részben a szövetség egyes vezetői által ellene indított kampány miatt nem tért haza. A világhírű Real Madrid csapatában folytatta, ahol hat bajnokság, három BEK-győzelem főszereplője lett. A királyi klub mezében játszott 372 mérkőzésen 324 gólt szerzett. Az 1967-ben kezdett edzői pályafutása során tucatnyi országban tevékenykedett és végleges hazatelepülése után 1993-ban, négy mérkőzésen, a magyar válogatottat is irányította.

1989 – A Bársonyos forradalom

A kommunizmus lengyel, magyar és kelet-német bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is Prágában és Brnóban (1989 augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. A tüntetők békések voltak, virágot nyújtottak a velük szemben álló, felfegyverzett rendőröknek. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta ’77 mozgalom emberjogi vezetői is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen. November 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma. December 10-én megalakult az új kormány, melynek tagjai nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután a megelőző két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án Alexander Dubček a parlament elnöke, Václav Havel pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a bársonyos forradalom vezetőit.

1970 – Útnak indult az első holdjármű

Ezen a napon indította útjára a szovjet Luna-17 űrhajó az első holdjárművet, amely a Lunahod-1 nevet kapta. A Lunahod-1 egy Földről irányított mozgó kísérleti állomás volt, amely értesüléseit televíziós úton közvetítette a Hold felszínéről.

1873 – Budapest napja

Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget - megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét. A területen már az őskorban is volt emberi település, majd a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. A II. világháború után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget, aminek révén létrejött a Nagy-Budapest.

1869 – Egyiptomban megnyitják a Suezi-csatornát

A 163 kilométer hosszú csatorna tíz év után, 1869. november 17-én nyílt meg, nyolcezer kilométerrel és 30 nappal rövidítve meg az Európa és Dél-Ázsia közti hajóutat. Az ünnepségre a függetlenedni vágyó egyiptomi alkirály, Izmail pasa (1863-tól az új alkirály) az Oszmán Birodalom szultánját (akinek névleg fennhatósága alá tartozott) meg sem hívta, ott volt viszont Ferenc József császár, Eugénie francia császárné, a porosz, az orosz és a holland uralkodó. Téves az a hiedelem is, miszerint a csatorna átadásakor mutatták volna be Verdi Aida című operáját, a valóságban annak ősbemutatójára csak 1871 decemberében került sor a kairói operaházban. A csatorna a tervezett összeg kétszeresébe került, a költségek csaknem háromnegyedét Egyiptom állta, de a haszonból csak 15 százalékot kapott. Az ország ezért 1875-ben szó szerint csődbe jutott, és arra kényszerült, hogy csatornarészvényeit eladja az így monopolhelyzetbe kerülő brit kormánynak.
Forrás: Cultura Magazin

1830 – A Magyar Tudományos Akadémia alakuló ülése Pozsonyban

1830-ban ezen a napon tartotta alakuló ülését az MTA vagyis a Magyar Tudományos Akadémia Pozsonyban. 1825. november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 forintot) ajánlotta fel az intézmény létrehozásra, majd mások is követték példáját. Az Akadémia, Magyar Tudós Társaság néven kezdte meg működést, a huszonhárom tagot számláló testület elnöke Teleki József lett. Kezdetben a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi osztályok működtek. 1860-ban aztán gyűjtésbe kezdett az ország az Akadémia épületének kivitelezési költségeinek megteremtésére. Az így elkészült, ma is csodálatos székházat 1865. december 11-én avatták fel.