A gazdaságilag gyengébb hátterű fiatalok hajlamosabbak a közösségi médiafüggőségre, mint más háttérrel rendelkező társaik - ez derült ki a Health Behaviour in School-aged Children című nemzetközi tanulmányból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével készítettek el. A kutatók névtelenül kérdeztek meg 179 ezer 11, 13 és 15 éves lányt és fiút 43 országban, köztük Európa nagy részében. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek nagyobb valószínűséggel számoltak be a Facebookról, az Instagramtól, a WhatsAppról és más közösségi médiaplatformtól való függőségről. A felmérés alapján azokban az iskolákban, ahol az osztálytársak családjai között nagy társadalmi különbségek vannak, a szakadék különösen szembetűnő.

"Ezek az eredmények rámutatnak az egyéni, iskolai és nemzeti szintű egyenlőtlenségek potenciálisan káros hatásaira a serdülők problémás közösségi médiahasználatára. A politikai döntéshozóknak intézkedéseket kell kidolgozniuk az egyenlőtlenségek csökkentésére annak érdekében, hogy korlátozzák a serdülők közösségi médiahasználatának mintáit. Miközben a digitális szakadék számos országban tovább csökken, a gazdasági egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, és továbbra is erőteljes társadalmi meghatározó tényezői a serdülők egészségének és jólétének. Az iskolák ideális környezetet jelentenek a biztonságos és proszociális online viselkedés kialakítására" - jelentette ki Michela Lenzi, a Padovai Egyetem pszichológusa és vezető szerzője.

A tanulmány szerint a negatív viselkedésminták közé tartozik, hogy a diákok nem képesek csökkenteni a képernyő előtt töltött időt, és hazudnak a barátaiknak és a családjuknak a közösségi médiahasználatról. Sok fiatal napi szinten használja a közösségi médiát. A jólétre gyakorolt előnyeik éppúgy dokumentáltak, mint a kockázatok. A problémás közösségi médiahasználatot (PSMU) hivatalosan nem ismerik el viselkedésfüggőségként. Ez azonban olyan egészségügyi problémának számít, amely a lányokat és a fiúkat egyaránt érinti.

A tanulmány fő célja az volt, hogy első alkalommal vizsgálja meg az egyéni, iskolai és nemzeti szinten mért társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a serdülőkori PSMU közötti összefüggéseket. Az anyag eredményei azt mutatták, hogy a társaikhoz képest hátrányos helyzetű és rosszabb anyagi háttérrel bíró iskolába járó tanulók nagyobb valószínűséggel érintettek a PSMU-ban. Egy másik tanulmányban a megkérdezett amerikai fiatalok 35 százaléka állította, hogy "szinte állandóan" használ legalább egy közösségi médiaportált.

A szakemberek a nélkülözési skálák kiszámításához az otthoni anyagi javakon vagy a családi tevékenységeken alapuló indexet használták. A tételek között általános dolgok szerepeltek, mint a lakásban lévő fürdőszobák száma vagy hogy az elmúlt évben hányszor utazott el a család külföldre. A szerzők az adott ország vagyonát és a családi/kollégiumi társadalmi támogatást is figyelembe vették, például a rokonoktól és barátoktól kapott segítség mértékét. Belekalkulálták azt is, hogy az egyes országokban a lakosság mekkora hányada használja az internetet.