Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy kicsit több, mint két évet elvéve életünkből idén márciusban végre valóban „távozik” tőlünk a koronavírus, már ami jelenlegi, veszélyes és súlyosan fertőző formáját illeti. Arra viszont érdemes felkészülni, hogy viszontláthatjuk még, akár egy kellemetlen vendéget, akit a társaságból senki sem kedvel, mégis megjelenik néha-néha, de talán nem bukkan majd fel gyakrabban idegesítő haverjánál, az influenzánál.

Amennyiben minden a terv szerint halad (ami az utóbbi idők tapasztalatai után már nagyon jól jönne mindegyikünknek), március végével Szlovákiában az összes koronavírus terjedése ellen hozott intézkedés megszüntetésre kerül, ezzel egyidőben pedig visszatérhetünk „normális életünkhöz”, amit az elmúlt két évben (szerintem) mindannyian vissza akartunk kapni, még ha eltérő módszerekkel is próbálkoztunk a „felszabadulás” eléréséhez, de utóbbitól az lesz a legjobb, ha most inkább eltekintünk. Hát, most itt van, megszűnni látszik valami, amivel két éve küzdünk, örülhetnénk, ünnepelhetnénk, ekkor pedig előkerül Murphy törvénye és bizony beigazolódni látszik, aminek megvan rá az esélye, az el is fog…

Mire is gondolok pontosan, talán az év eleje óta tartó folyamatos inflációra, ami valószínűleg mindegyikünk életét negatívan befolyásolja? Jó tipp, de ezúttal nem erről van szó, hanem a korábban már említett, a hírek nagy részét is leuraló „pattanásig feszült” konfliktusról, ami nem, hogy nem javult az utóbbi hetek során, hanem a nyílt fegyveres konfliktus peremére sodródott és igen, továbbra sem több, mint egy országnyi távolságra zajlik tőlünk.

Vártuk, hogy végre egy fárasztó nap után a híreket olvasva ne a rossz szájíz, vagy a még nagyobb feszültségérzés legyen, ami átjár minket, erre a napokban már az orosz támadás lehetséges időpontjairól olvashatunk, ami lehet előbb következik be, mint hogy véget érne az Olimpia. Talán ezek után furán hangzik, de úgy gondolom nem is ez a legrosszabb, sokkal inkább az az ezzel kapcsolatos megosztottság, ami lehet agresszívebb formában jelenik a demokráciát szimbolizáló parlamentben, mint köztünk, állampolgárok között. Az amerikai védelmi szerződés elfogadásának napján történt országgyűlési események számomra mélypontot képviselnek az ország politikájában. Csak egy pillanatra gondoljunk bele, amíg az ország nagy része a szerződés elfogadásának napján ugyanúgy azért dolgozott, hogy minden a megszokott kerékvágásban működhessen, néhány szélsősége idióta gyenge „performansszal” fejezte ki tiltakozását, és amíg a velük egyetértők az oroszokra „testvéreinkként” hivatkoztak, addig a valóban fenyegetett népet, akikkel közvetlen szomszédságunk miatt még talán több közös is van bennünk az előbbieknél, gyakorlatilag figyelmem kívül hagyták. Valahogy az látszik ebből, hogy a nacionalizmus szereti a kivételeket...

A hab a tortán az üggyel kapcsolatban azonban mégis az, hogy a tiltakozó képviselők, akiknek nagy része a szélsőjobboldalról származik, pár ideológiáját megcsúfoló szociáldemokratával kiegészülve (természetesen az „Iránymutató” ex-kormányfőt, Robert Ficot beleértve) elkezdték nyilvánosságra hozni a szerződést megszavazó képviselők elérhetőségeit, nem kihagyva lakhelyüket sem. Azt talán nem kell magyarázni, hogy ez amellett, hogy valószínűleg bűncselekmény, miért problémás, de ez még nem minden, hiszen az említett képviselők hamis vádak mögé bújva egyenesen zaklatásukra, fenyegetésükre buzdítják az embereket. Az efféle ügyekben jártas ex-kormányfőn kívül a hergelők sorait erősíti még a neofasiszta Marián Kotleba, de a korábban a köztársasági elnök fiatalkorú lányát interneten zaklató Tomáš Taraba is. Ezek szerint minden ügy megtalálja saját társaságát.

Mindezt figyelembe véve, tényleg nagyszerű érzés tudni, hogy néhány olyan ember ül a parlamentben, akik modernkori lincselést kívánnak józan eszüket is használó képviselőtársaiknak. Nem bánnám, ha előbb-utóbb rájönnének, hogy a „szláv testvért óvó”, gyerekmesébe illő Oroszország képe jelen helyzetben nem létezik és az lenne a legjobb, ha erre még elméletben jönnének rá a gyakorlat helyett. Én pedig úgy gondolom, a Mere üzletlánc „beköltözése” minden orosz befolyás, amire mind Szlovákiának, mind Közép-Kelet Európának szüksége van.