Azóta sok minden megváltozott, náluk is bővült a kínálat, próbálták és próbálják az igényekhez alakítani az árukészletet. Főleg Szicsek pálinkát és különféle borokat forgalmaznak, ám Gábor a nevéhez híven, maga is készít gyümölcspárlatokat. Jelenleg ő a Szicsek Pálinkafőzde szlovákiai területi képviselője, a cégalapító Szicsek Jánostól rengeteget tanult. Ha minden a tervek szerint halad, akkor jövőre már itthon és a saját pálinkafőzdéjében készítheti a gyümölcsből készült erjesztett italokat. Egy kellemes nyári reggelen miről másról is beszélhettünk volna, mint a pálinkáról.

Fiatal korunkban, amikor ismerkedtünk a töménnyel, szinte mindegy volt, mit iszunk. Kicsit érettebb fejjel azonban az ember megválogatja, mit iszik és inkább kifizet egy nagyobb összeget, de legalább tudja, hogy minőségi alkoholt fogyaszt. Hogy látod, kifejlődött már nálunk pálinkakultúra?

Akkor fogják ezt megérteni az emberek, és akkor érnek meg rá igazán, ha egyre több minőségi pálinka lesz egyre több helyen kapható. Én is úgy kezdtem, hogy egy kirándulás alkalmával a barátokkal kicsit többet ittunk a kelleténél, de másnap nem fájt a fejem. Akkor megkérdeztem, mit fogyasztottunk, a pincér elmondta, hogy Szicsek pálinkát. Tehát az lenne a jó, ha több helyen lehetne minőségi pálinkát fogyasztani, akkor tudnák meg az emberek, mi a jó.

Néhányan sokallják a pénzt az egyes pálinkákért…

Amikor nyolc évvel ezelőtt megnyitottam a boltot és valakinek azt mondtam, hogy egy üveg 20 euróba kerül, majdnem fejbe vágtak. De ha belegondolunk, akkor ma ez egy üvegért már nem olyan nagy pénz. Ma már hajlandóak az emberek például egy sompálinkáért kifizetni akár 45 eurót is, ami egy standard ár, hiszen ezzel a gyümölccsel rengeteg munka van a szedéstől kezdve egészen addig, míg üvegbe nem töltik, hiszen magozás után a gyümölcs 60 százaléka a szemétbe kerül. A málnapálinkánál például fél literhez 17 kilogramm gyümölcsre van szükség. Erre rá kell ébreszteni a kuncsaftot, meg kell vele kóstoltatni az italt. Ezért is járunk kiállításokra és igyekeszünk megismertetni az emberekkel a jó pálinkát.

Beszélünk minőségi pálinkáról, de vajon mitől minőségiek ezek az italok?

A legfontosabb a jó alapanyag. Leszedjük a minőségi gyümölcsöt, bevisszük a cégbe és betesszük a hűtőboxokba. Ez fontos, mert 1-2 nap hűtés előhozza a rejtett ízeket. Ezután futószalagra kerülnek, ahonnan két ember kiszedi azokat a darabokat, amelyek nem oda valók — faágat, levelet —, de minden egyes olyan gyümölcs is kikerül a további folyamatból, amin némi barnaság előfordul. A rossz gyümölcsöt nem szabad beletenni a cefrébe, mert a végeredmény már nem lesz jó.

Mindent gyümölcsöt kimagoztok, amiből pálinka készül?

Mindig mindent kimagozunk, de kipróbáltuk már azt is, hogy benne hagytuk a magokat. Szicsek Jánostól nagyon sokat tanultam a pálinkafőzésről. Ő mondta azt mindig, hogy a pálinkánál nincs leírva, hogy például a besztercei szilvát kimagozva vagy nem kimagozva, hány napig érlelve, milyen hőmérsékleten tárolva kell előkészíteni a főzésre. Nincs recept! Ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia. Tehát mi elkezdtünk ezzel kísérletezni.

Mondanál példát?

Az Irsai Olivér szőlőpálinkánk mindenhol minden díjat megnyert az utóbbi időben. Először úgy készült, hogy leszemeztük, egyszer átdaráltuk, betettük egy cefrézőbe, két hét alatt 17 fokon elkészült a cefre, kifőztük és nagyon finom volt. A következő éven kipróbáltuk, hogy leszemeztük, kipréseltük a szőlő levét, amit cefréztünk és kifőztünk, íze azonban nem volt. Így a magunk kárán tanultuk meg, hogy a szőlő héjának is bele kell kerülnie, mert abban is nagyon sok íz van. Aztán készítettünk 5 évig tölgyfahordóban érlelet Irsai Olivér szőlőpálinkát, amiből egy feles 12 euróba kerül. Lehet, hogy drága, de a kuncsaft brutális minőséget kap. Mert ez egy tiszta gyümölcsből készült ital és rengeteg munka, idő van benne, tehát azt gondolom, hogy a minőségért igenis fizetni kell. Ez Egy jó viszkiért is kiadunk 40-50 eurót, vagy akár többet is, akkor egy minőségi pálinkáért miért ne tennénk? A pálinka előállítása akár 20-szor drágább is lehet. Ilyenek például a som, a málna, vagy az áfonyából készült párlatok.

Mi a legnépszerűbb italotok jelenleg?

Elsősorban az ismertebb gyümölcspárlatok, mint a barack, a körte vagy a szilva, bár Csallóköz a cigánymeggypálinkát úgy nyeli, mint kacsa a nokedlit. De egyre népszerűbb a birspálinka, ami tisztán birsből készül, mert annak idején tettünk hozzá almát, de ma már nem.

Hamarosan elindul itthon a Pálinkás pálinkafőzde is. Mikorra várható?

Ha minden jól megy, jövőre elkezdhetjük a munkát. A gyümölcs megvan, a helyszín megvan, a tapasztalat megvan, úgyhogy most már csak dolgozni kell. Van borókánk, amit még Magyarországon főztünk ki. Gin-ként árusítjuk, mert ott borovicskaként nem tudjuk eladni. Tehát lesz saját szlovák borókánk. Hozzá kell tennem, hogy mindig itt lesz mögöttünk a háttérben Szicsek János, aki ugyan fizikailag már nem lehet közöttünk, de a tudását átadta. Nagyon sokat köszönhetek neki.

Miből lehet pálinkát főzni? Ha jól tudom, mindenből, aminek cukortartalma van. Hallottam már kenyérpárlatról, kóstoltam már sörpálinkát… Esetleg terveztek ti is valamilyen különlegességet, érdekességet?

Számomra a pálinka gyümölcsből készül. Ha például sütőtökből készül az ital, arra nem írhatod rá a „pálinka” szót, mert az zöldség és a törvény kimondja, hogy csak gyümölcsből lehet pálinkát főzni. Teljesen felesleges ilyeneket készíteni, mert nincs rá igény. Ennek ellenére a Vidám paradicsom, azaz a Veselá paradajka nevű helyi vállalat vezetőivel megegyeztem, hogy készítünk egy közös terméket. Amint lesz szabad cefrézőnk, két-három tonna paradicsommal kipróbáljuk, mit tudunk kihozni belőle. De biztosan nem lesz ebből nagy üzlet, mert nem hiszem, hogy olyan sokan szeretnének pardicsompálinkát inni.

Ha már pálinka… kell hogy 52-es legyen?

Az általunk cefrézett, kisüsti technológiával készített pálinkák 44-46 fokon adják ki az ízüket, dominál bennük az íz és az alkohol egyensúlya. Amint elkezdek tudatos fogyasztóvá válni, rá fogok jönni, hogy az 50 alkoholfok feletti italok túlságosan alkoholosak és kevés az íz, amiért élvezhetem. Hozzáteszem, hogy 18-20 Celsius fokon kell ezeket az italokat kóstolni.

Mi a különbség a gyümölcspárlat (ovocny destilát) és a szeszesital (liehovina) között?

A pálinka, ami 2003-tól védett márkanév, s amit a magyar és az osztrák régió használhat, ha onnan származik a gyümölcs, ott főzik és nincs benne aroma, gabonaszesz (lieh) és cukor. A gyümölcspárlat tartalmazhat cukrot és szeszt is. Tehát ezek között ilyen hatalmas különbség van. A szeszesital pedig aromás.

Ha bizonytalanok vagyunk, hogyan tudjuk meg, milyen gyümölcstartalma van?

Kenj szét a kézfejeden néhány cseppet, mintha parfümöt tennél rá, és várj vele. Pár másodperc után elpárolog az alkohol és megmarad az illat. Megszagolom és ha érzem a gyümölcs illatát, akkor gyümölcsből készült, de ha nem érzem, akkor aromás volt az ital.

Miért jó a piac? Mit adott nektek?

Nekünk ez egy nagyon jó reklám, hogy minél többen megismerhessenek. Jönnek az érdeklődők, kóstolgatnak, elmondhatjuk nekik, hogy mit és miért csinálunk, itt pedig azonnal megkapjuk a visszajelzést a termékünkről, ami a legjobb. A Csilizközi Őstermelői Piac hangulata más, mint egy vásáré, egy falunapé, vagy bármilyen tömegrendezvényé. Szorítunk, hogy jó legyen és megkérek mindenkit, hogy saját terméket árusítson. Ne rontsuk el azt, ami ilyen fantasztikusan elindult, próbáljuk ezt megőrizni.