Az orosz fosszilis energiahordozókról való 5 éven belüli leválás és közben az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében egy 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag terveit állította össze az Európai Bizottság, amely akár komoly összegeket tartogathat a magyarországi energiarendszer fejlesztésére is, feloldva az orosz olajembargó körüli, egy hete tartó vitákat – rajzolódik ki a Financial Times szerda esti cikkéből.

Az orosz invázió hatására az uniós állam- és kormányfők már a márciusi EU-csúcson eldöntötték, hogy 5 éven belül minél nagyobb arányban le kell válni az orosz fosszilis energiahordozókról, és ennek megvalósítása érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy részletesebben dolgozza ki az akkor már felvázolt REPowerEU nevű tervet. Amint megírtuk: utóbbi akkor eléggé elnagyoltan és rózsaszín szemüvegen keresztül azt vetítette előre, hogy az orosz földgázimportot már mintegy kétharmaddal tudja idén csökkenteni az EU. Emellett számos egyéb tervet is vázolt a következő évekre, az FT pedig most betekintést nyert a REPowerEU aktuális tervébe, amit majd jövő szerdán mutat be az Európai Bizottság.

A tervre azért is fontos figyelni, mert Orbán Viktor kormányfő a múlt pénteki rádióinterjúban azt mondta: nem elég a 2023 végéig szóló felmentés az orosz olajembargó alól és éppen 5 éves időtávot, illetve több ezer milliárd forintos beruházási igényeket vázolt a magyar energiarendszerben ahhoz, hogy az orosz leválásra megfelelően fel tudjon készülni a magyar gazdaság. Az embargós csomaggal kapcsolatos magyar ellenkezés hatására most hétfőn Budapestre repült Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és egyrészt azt tisztázták, hogy az orosz olajról való leváláshoz milyen típusú itthoni finomítói és egyéb beruházások kellenek, illetve azoknak mi a nagyságrendje (a kormányfő több százmilliárdos méretet említett). Emellett szó eshetett a magyar energiarendszer kormányfő által emlegetett további komoly beruházási igényeiről is, amelyekre állítólag pénzkeretet is vázolt a Bizottság, de később kiderült, hogy a magyar helyreállítási tervről (RRF) és a jogállamisági eljárásról direktben nem esett szó. Ezt a látszólagos ellentmondást oldhatja fel az, hogy a magyar fejlesztési igények finanszírozására az RRF-en kívül ott lehet a REPowerEU nevű program is, és utóbbi teljes kitisztázása/hivatalos bemutatása megnyithatja majd az utat az olajembargós magyar ellenkezés feladásához is (valószínűleg legkésőbb a május 30-31-i EU-csúcson).

A lap értesülései szerint az alábbiak vannak benne a REPowerEU programban többek között:

Nem 9%-kal, hanem immár 13%-kal kell csökkenteni az energiafogyasztást 2030-ig azért is, hogy a 2050-es klímacél is elérhető legyen, amihez tehát többlet beruházások szükségesek az energiahatékonysági projektekbe.

A fentiekkel összefüggésben 2030-ra nem 40%-ra, hanem 45%-ra kell megemelni a megújuló energiatermelés részarányát az energiafelhasználásban. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi kb. 511 gigawattórányi megújuló energiás kapacitást több, mint duplájára, 1236 gigawattórára kell növelni.
Ehhez többek között több, mint duplájára kell növelni a naperőművi beépített kapacitást, amihez természetesen a beruházások eljárásrendjével kapcsolatos szabályokon is változtatni kell, hogy kevesebb idő alatt készüljenek el a projektek - írja a Portfolio.hu.

Fokozni kell a hőszivattyúk, geotermikus és szélerőművi kapacitásokat is, utóbbiak elterjedését drasztikusan fel kell pörgetni a terv szerint, emellett a hidrogéntermelést és felhasználás növelését és számos egyéb célt is rögzít a terv jelenlegi állapota.

A különböző fejlesztések és energiahatékonysági lépések segítségével a cél az, hogy a földgáz felhasználást 2030-ra évi 35 milliárd köbméterrel továb lehessen mérsékelni, miközben az LNG-importot fokozni kell új fogadó állomások és vezetékek építése segítségével.

Külön fontos, hogy az elektromos áramhálózat fejlesztésére Európa-szerte 29 milliárd eurós keretet biztosítana a Bizottság, ez pedig például a magyar hálózat számára is fontos lehet, amely kapcsán épp a minap hirdettek csatlakozási stopot a naperőműveknek és a kormányfő is célzott rá, hogy a magyar energiarendszer átfogó fejlesztése során sokféle célra kell költeni. A magyar helyreállítási program korábbi változatában már jelentős áramhálózati fejlesztések tervei bukkantak fel.

A fentiek, tehát a REPowerEU nyújtotta lehetőségek bizonyára sokat számítanak majd amagyar kormány mérlegelésében akkor, amikor az orosz olajembargóval kapcsolatos tervről kell majd szavazni. Szerdai Facebook-videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is utalt rá, hogy az itthoni finomítónál és a horvátoknál a vezeték kapacitásoknál mutatkozó több százmillió dolláros beruházásokra mindenképpen finanszírozási megoldást kell nyújtania a Bizottságnak és emellett még további, akár milliárd eurós méretű ajánlatokra is vár a kormány ahhoz, hogy az embargós csomagot meg tudja szavazni. A jelek szerint az FT-nek való kiszivárogtatással egy lépéssel ismét közelebb kerülhettünk ehhez. A jövő héten ismertté váló terv után így esélyes, hogy az lesz a menetrend: legkésőbb a hónap végi EU-csúcson a magyar kormány is megszavazza a hatodik uniós szankciós csomagot, benne az orosz olajembargóval kapcsolatos tervet.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) munkavacsora keretében tárgyal a Karmelita kolostorban 2022. május 9-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára (j3). Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher