Elsőként egy igazi csemege került terítékre: a nézők a pénteki első vetítési napon 17:00-tól Korda Sándor 1919-ben készített némafilmjét, az Aranyembert tekinthették meg. „Korda Sándor 1919-ben készített némafilmet Jókai Mór Aranyemberéből. Úgy gondolom, hogy e városunkhoz ezer szállal kötődő klasszikus mozi méltó felütést ad a 12 héten át tartó, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott filmklubhoz,” nyilatkozta Tonomár István.

Az igazgató elmondása szerint a rendezvénysorozat már tavaly aktuális volt, de a koronavírus okozta járvány miatt inkább idénre halasztották. A filmklubnak köszönhetően olyan magyar klasszikusok kerülnek vissza a filmvászonra, mint Jancsó Miklós Szegénylegények című mozija, a nyolcvanas évek ikonikus alkotása, a szocialista hétköznapok életérzését tökéletesen elkapó, Török Ferenc rendezésében készült Moszkva tér, vagy épp szintén a néggyel ezelőtti évtized kultklasszik animációs filmje, Ternovszky Béla Macskafogója.

A vetítéseknek a kisteremben találtak helyet, ahol új nagy vászon várja az érdeklődőket. A nézőszámot max. 30 főben állapították meg. A vetítések ingyenesek, regisztrálni sem kell – a helyfoglalások az érkezés sorrendjében történnek. A további bemutatókról a dél-komáromi filmteátrum Facebook-oldalán tájékozódhatunk.

Korda Sándor: Aranyember

Az igényes kiállítású film hű adaptációja az eredeti történetnek, melynek elsősorban egzotikumát és kalandos elemeit hangsúlyozza. Jókai Mór regényének három filmváltozata közül ez a legkorábbi. Sokáig elveszettnek hitték, 1983-ban mégis előkerült a Bundesarchiv Filmarchiv koblenzi gyűjteményéből, melynek katalógusában A vörös félhold címen szerepelt. A filmet először 1995-ben, az Európai Unió filmörökség megőrzését célzó LUMIÈRE programjának támogatásával újították fel, majd 2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak együttműködésével készült el a film teljeskörű, 4K restaurálása. Az új változat premierje a 2018-as Budapesti Klasszikus Film Maratonon volt.

A film a magyar némafilmgyártás egyik csúcsteljesítménye, mely az első világháború utolsó évének nehéz körülményei között született meg. A filmet rendező Korda Sándor később elhagyta az országot és a nemzetközi filmgyártásban Alexander Kordaként szerzett hírnevet. Rendezőként és producerként több helyen dolgozott, London Films nevű cége révén hamarosan a brit filmipar egyik legfontosabb szereplője lett. Életrajzi filmjei, gazdag kiállítású kosztümös drámái lenyűgözték a közönséget, a fordulatos történeteket mesterien ültette át a képek nyelvére. Itteni munkáiban éppúgy maximalizmusra törekedett, mint Az aranyember esetében, így nem csoda, hogy Korda lett az első filmművész, akit érdemeiért lovaggá ütöttek. Az aranyember következő adaptációját a Meseautóval ismertté vált Gaál Béla készítette el 1936-ban, majd Gertler Viktor rendezte meg saját színes, szélesvásznú verzióját 1962-ben. (filmarchiv.hu)