Az információról szerdán számolt be a BBC News.

A helyszínen felfedezett kerámiák arra utalnak, hogy a város Kr. u. 600 és 800 között volt lakott, a mezoamerikai civilizációk kronológiájában ez az úgynevezett késő klasszikus időszak.

A régészek a várost Ocomtúnnak nevezték el, ami a maja nyelven kőoszlopot jelent, az ott talált ilyen hengeres alakzatok sokasága miatt. Az oszlopok valószínűleg az épületek felsőbb részein lévő helyiségek bejáratainak részei voltak.

A maja civilizációt a nyugati félteke egyik legnagyobb civilizációjaként tartják számon, amely piramis-templomairól és nagy kőépítményeiről híres a mai Dél-Mexikó, Guatemala és Belize területén.

Az újonnan felfedezett romok a mexikói Campeche állam egyik ökológiai rezervátumában találhatók, egy olyan sűrűn benőtt területen, amelyet eddig alig kutatták.

Az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) közölte, hogy a felfedezés a középső maja alföld, egy 3000 négyzetkilométeres, lakatlan dzsungeles terület régészeti lelőhelyeinek dokumentálását célzó terepmunka eredménye.

A Houstoni Egyetem (UH) által végzett légi lézerszkennelés segített a kutatócsoportnak feltárni "a pre-hispán építmények számos csoportját" - tette hozzá az INAH.

"A lelőhely fontos regionális központként szolgált" - mondta a kutatócsoport vezetője, a szlovén Ivan Šprajc.

A helyszín valószínűleg jelentős változásokon ment keresztül Kr. u. 800 és 1000 között - mielőtt a 10. században az alföldi maja civilizáció bukásának áldozatául esett.

Forrás: teraz.sk