Nyitókép: Trenka Attila

Az egész egy májusi éjszakán kezdődött - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án, az éjszaka közepén nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint szeptember 1-től alapítványi tulajdonba került át a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Az egyetem vezetősége szerint a sajtóból értesültek róla, hogy a korábban tervezett, január 1-i határidő helyett már szeptembertől érvénybe lép a modellváltás, s ez az ijesztően kevés idő az átszervezésre feszültséget szült már akkor májusban is.

Az Innovációs és Technológia Minisztérium (mely az eddigi fenntartó volt) véleménye szerint a modellváltásra azért volt szükség, mert így versenyképesebb, a társadalmi-gazdasági környezet kihívásaira jobban reagáló intézmény válik a Színművészetiből. Július elején elfogadták az erről szóló törvényjavaslatot az egyetem vezetése, hallgatói és a nyilvánosság tiltakozásának ellenére.
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma július végén lett kinevezve új tulajdonosnak, s vezetője Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója lett. Az ígéretet, miszerint a Színművészeti vezetése is javasolhat tagokat a kuratóriumba, nem lett betartva - az egyetem által összeállított névsorból végül senki nem került be az öt fős tanácsba. Jelenlegi tagjai Vidnyánszky Attila mellett Rátóti Zoltán színész-rendező, Lajos Tamás operatőr-producer, Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója és Világi Oszkár, a SLOVNAFT igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.

A vita politikai jellegű, de ehelyett szakmai párbeszédre lenne szükség
Nézzük csak, hogyan lett ebből politikai vita szakmai érvelés helyett. Az index.hu beszámolója alapján már a törvényjavaslat kapcsán kibontakozott vitában látszott, a Színművészeti átalakítása mellett szóló szakmai érvek helyett a politikai csatározásé lesz a főszerep. A parlamentben elhangzott beszédektől kezdve, a kormánypárti és ellenzéki politikusok kommentárjain keresztül az érintett színházi szereplők megszólalásáig a fókusz a kultúrharcon volt. Bár a felek között konszenzus van abban, hogy az ország egyik legfontosabb művészeti képzőjében szükség van a változásra, már az alapkérdésekben sem értenek egyet. Hiába szerveztek egyeztetést is a témában, teljesen elbeszéltek egymás mellett a szereplők.

A színművészek, rendezők, dramaturgok, operatőrök, filmes és televíziós szakemberek képzése sok pénzbe kerül, melyet mostanáig az állam állt. Ez az új szervezeti keret esetében sem szűnik meg, nem válik klasszikus értelemben vett magánegyetemmé, azaz tisztán piaci alapon működő, fizetős intézménnyé. Az új alapítványi modellnek köszönhetően a jövőben könnyebben juthat az egyetem magánforrásokhoz, s a közalkalmazotti státusz helyett hagyományos munkaviszonyban lehet foglalkoztatni az oktatókat, akiknek így lehetőségük nyílik megközelíteni a piaci béreket (ha ezekre van forrás), viszont elbocsátani is egyszerűbb őket. Finanszírozás szempontjából tehát kedvezőbb helyzetbe kerülhet az egyetem a modellváltásnak köszönhetően.

QP | Quality Placement

Az index.hu beszámolója arra is kitér, hogy az alapítványi tulajdonba került egyetem önrendelkezése már más kérdés. A korábbi struktúrával szemben ugyanis minden fontos gazdasági és személyi döntés az egyetem eddigi legfontosabb szervétől, a szenátustól az öt fős kuratóriumhoz került át. Ez szeptember 1-től Vidnyánszkyék hatásköre lesz, ők dönthetnek majd az egyetem működési szabályairól, a költségvetésről, az egyetem rektoráról, az intézetvezetők és osztályvezető tanárok személyéről.

Az ellenállás visszhangja

A színművészetis diákok az egyetem átalakítása ellen való tiltakozásképp nagyszabású demonstrációt tartottak múlt hétfőn. A tüntetés után azonban nem mentek haza a hallgatók, hanem elbarikádozták magukat az SZFE Vas utcai épületében és kijelentették: nem engedik be az új vezetést az intézménybe. A másnap délutáni sajtótájékoztatón megfogalmazták konkrét követeléseiket, amelyek teljesülése nélkül nem oldják fel a blokádot. Többek közt a jelenlegi kuratórium lemondását és a szenátus elvont jogköreinek visszaállítását követelték. Az elkövetkező napokban számtalan szervezet és művész állt ki határon innen és túlról a diákok és az egyetem ügye mellett, vasárnap pedig már több tízezren csatlakoztak ahhoz az élőlánchoz, amely az SZFE Szentkirály utcai épületétől a Kossuth térig tartott, ahol a színművészetisek kitűzték követeléseiket az Országház épületére is, hogy így üzenjenek a döntéshozóknak.

Az elmúlt hetek két kulcsmondatát Upor László rektorhelyettes és Nagy Ervin színész fogalmazták meg. Előbbi arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy a diákok erős kiállása olyan erőket mozgatott meg, amelyekre ők korábban nem voltak képesek. Utóbbi pedig arról beszélt az index.hu-nak, hogy ha már jobboldali emberek, színészek is kiállnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett, azt már Orbán Viktor miniszterelnöknek is meg kell hallania. Ha ugyanis az egyetemfoglaló diákok képesek olyan tömegeket és személyeket maguk mellé állítani, amire a politikai-, szakmai- és személyi konfliktusaik miatt megosztóvá vált tanáraik nem voltak képesek, arra már a döntéshozóknak is reagálniuk kell valamit. Erre a válaszra várunk most.