A Zwickaui Bábszínházban a Johann Wolfgang von Goethe Tündérkirály (Rémkirály) című verséből készült produkció az első olyan mű, amelyet a helyi társulat a virtuális valóságban ad elő. A nézők VR-szemüvegeket kapnak. Monika Gerboc, a színház igazgatója elmondta, hogy ez számukra egy kalandot jelent és remélik, hogy új célközönséget tudnak így megnyerni a színház számára.

A koronavírus-járvány ideje alatt a kulturális létesítmények próbáltak megoldásokat találni a váratlan helyzetre. Van, ahol a megoldást a hagyományos előadások internetes streamelésében látták, de az elmúlt hónapokban előtérbe kerültek a kifejezetten digitális megjelenésű darabok. A digitalizálás új lehetőségeket teremt a nézők elérése. A digitális színház kiegészítheti a hagyományos intézményt és teljesen új színházi élményt teremthet. Jó példát jelentenek a hibrid produkciók, amelyeknél a nézők a színpadon zajló események mellett időnként virtuális valóság szemüveget is vesznek fel. Ez történt például az Augsburgi Állami Színházban előadott Orfeo ed Euridice című opera esetében is. Előfordul az is, hogy az érdeklődők az alkotásokat otthon vagy az iskolai órák közben nézhetik meg és vannak interaktív formátumok is, amelyeknél a nézők az események folytatását is befolyásolhatják. Vagy az is megtörténhet, hogy a közönség és a színészek a virtuális térben találkoznak egymással.

Az Augsburgi Állami Színház balett- és színházi előadásokat egyaránt kínál a virtuális valóság segítségével, ezért az intézmény létrehozta a saját digitális részlegét. A színházak rájöttek, hogy digitális úton sokkal több ember érhető el. Az új helyzethez a színészek is próbálnak alkalmazkodni. Calum MacAskill bábjátékos úgy foglalta össze a tapasztalatait és az érzéseit, hogy olyan az egész, mint palackposta a közönséggel. Nem látja a címzettet, de tudja, hogy van és reméli, hogy tetszik neki a darab.