Ezeket a kis mindennapi aktivitásokat betartva sokkal hamarabb és egyszerűbben érhetjük el a Zero Waste életmódot, azaz a szemétmentes életet. Összetettebben megfogalmazva: lényege, hogy a nullahulladékos háztartások részei lesznek a körkörös gazdaságnak.

A Zero Waste matadorok teljesen elvetik az egyszeri vásárlás-fogyasztás elvét és inkább a termékek élettartamát próbálják a leghosszabbra nyújtani - vásárlás helyett kölcsönözz, kidobás helyett javíts - alakíts - ajándékozz! Ez nem csak a nyersanyagokra, hanem az energiára is érvényes, tehát ha takarékoskodsz, környezetet is kevésbé szennyezel.

Természetesen a Zero Waste-életmód szinte lehetetlen és borzasztó nehéz volna minden egyes követelménynek megfelelni, de ez nem ok arra, hogy ne érjünk el a lehető legmagasabb szintre. Maga a találmány lényege sem a perfekcionizmus, hanem a jobb döntések gyakoribbá tétele. Ezekkel a lépésekkel pedig minden esélyünk megvan a sikerre:

1) Írd le, hogy miért választod a nullahulladékos életet: ezzel meg is erősíted az elhatározásodat, és az írás afféle referenciaként szolgálhat, ha lankadna a lelkesedésed. Van, aki a környezetvédelem okán válik nullahulladékossá, más pénzt szeretne spórolni ezzel vagy elkerülni a műanyagokban lévő méreganyagokat. Minden ok megfelelő.

2) Először az egyszerhasználatos holmiktól szabadulj meg: akármerre nézel, mindenütt bukkanhatsz „szemét”-re. Érdemes ezért először az egyszerhasználatosakra fókuszálni, amelyek főleg műanyagból készülnek, és leggyakrabban a konyhában találkozol velük. Nézd végig alaposan a heti konyhai hulladékot (pláne, ha szelektíven rakod ki a kukába), hogy mi van benne, mit lehetne elhagyni belőle.

3) Használd, amid van: nem kell új dolgokat venned a nullahulladékos élethez. Remek ételtároló lehet befőttesüvegből, de még a limonádékészítéshez is használhatod. Egy régi póló portörlőként szolgálhat tovább. Legyen az a célod, hogy egy-egy tárgyat minél többféle módon és célra használj.

4) Elsődlegesen használt holmikat vásárolj: tele van az internet újszerű állapotú holmikkal, illetve a használtruha-boltok is remek darabokat kínálnak. Nyilván egy kicsivel több időt kell rászánni, de minőségben sokkal jobbat találhatsz, sokkal kevesebbért, mint amennyibe neked újonnan kerülne az adott tárgy. Ha second hand módon vásárolsz, rengeteg értéket megmentesz attól, hogy hulladéklerakóban végezze, és így csökkented a környezetterhelést. Ugyanakkor nagyon sok pénzt megtakarítasz! TIPP: legyen egy kis listád arról, mire is kell vadásznod, pl. fehér tornapóló a gyereknek.

5) Becsüld meg azt, amid van: a mai fogyasztásközpontú világban hajlamosak vagyunk mindent azonnal kidobni, ha már nem tökéletes a külseje vagy valami kis hibája van. Ha bemész egy turkálóba, találsz olyan ruhákat , amelyeket szemlátomást csak azért dobtak be, mert az eredeti gazdájuk lusta volt kitisztíttatni őket. Te ne legyél ilyen, hanem válj a tárgyaid gondoskodó tulajdonosává: varrd meg, javítsd meg, újítsd fel azt, ami még menthető. A megfelelően gondozott tárgyak ráadásul sokkal tovább kitartanak.

6) Nézz utána, mit készíthetnél el magad: akinek van ehhez ideje és kedve, megpróbálkozhat háziszappan-főzéssel, kiválthatja az egyszerhasználatos műanyagflakonokba csomagolt tisztítószereket saját keverésűekkel, készíthet garantáltan tartósítószermentes és csökkentett cukortartalmú müzliszeletet, megvarrhatja a gyerek alvózsákját régi paplanhuzatból stb. Kedved volna, csak időd nincs? De ha nem kell elmenned ezeket bevásárolni, akkor máris nyertél egy órát, nem igaz?

7) Építs kapcsolatot a helyi közösségeddel: legyél valós hatással arra, ahogy éltek. A közösségi oldalakon szervezhetsz családtagjaiddal és barátaiddal csoportos garázsvásárt a kinőtt-megunt holmik eladásához, kereshetsz megbízható zöldség- és gyümölcstermesztő gazdákat, de még friss tojást és pékárut is találsz. Ha van megfelelő terület, az önkormányzat engedélyével kialakíthattok egy kis veteményest is: az ilyen közösségi kertnek elsősorban nem a mennyiségi termelés a célja, hanem a pihenés, a közösségépítés. Tudományos felmérések szerint azok a gyerekek, akik nyaranta besegítenek a konyhakertben, sokkal több zöldséget esznek a kortársaiknál — még egyetemistaként is!

8) Kezdj komposztálni: ezzel nagyon sokat segítesz a környezetnek. A konyhai zöldhulladékot felaprítva egy nagyobb cserépben is komposztálhatod, vagyis elég egy erkély, nem kell feltétlenül kert a komposztáláshoz. Ügyelj arra, hogy a bekerülő szárazanyag (pl. használt nyúlalom, papírzsebkendő, szalvéta, vécépapír-guriga stb.) aránya 1/2-a legyen a nedves anyagénak (zöldségek és gyümölcsök héja, csutkája stb.). Ettől nem rohadni fog a komposztod, hanem megfelelően érni. A cserepes és szabadföldi virágaid, növényeid hálásak lesznek érte.